Vidéken továbbra sem szerencsés elővárosokról beszélni...
Vannak szuburbán zónák a városok körül, 25-30 km-re a nagyvárosoktól még találni ilyen településeket. Valamivel távolabbról van még a nagyvárosok felé VONZÁSKÖRZETI forgalom, ez azonban nagyságrendileg kisebb, mint a budapesti agglomeráció forgalma.

Azért, mert valaki szellemileg alulvezérelt (vagy inkább alapvető fogalmak terén tájékozatlan) illető a MÁV-nál bevezette a vonatok esetében a '"vidéki elővárosi" vonatokat, mint kifejezést, nem kellene átvenni. Mert hülyeség. Földrajzilag mindenképp.

Agglomerálódó térségek persze vannak a fővárosin kívül is: a Körmend - Kőszeg - Celldömölk háromszög Szombathely körül, vagy Szeged-Hódmezővásárhely-Makó térség, vagy Kelet-Magyarországon a Debrecen-Nyíregyháza térség. De ezek sem elővárosok. Ezekre a térségekre a kétirányú munkaerőmozgás kezd jellemzővé válni, azaz nem csak a nagyvárosba, hanem a nagyvárosból a környező településekre (nem elővárosok!) is egyre jelentősebb létszámú munkaerő jár. (Itt most nem részletezendő okok miatt.)

Konkrétan tehát Kecskemét:
Bács-Kiskun megyében a legmagasabb a külterületi népesség aránya. Ez Kecskemét környezetére is igaz. Az alföldi nagy- és középvárosok szuburbanizációs folyamatainak egyik sajátossága, hogy a nagyvárosból nem egy környező településre, hanem szórványokra, konkrétan tanyákra költöznek az emberek. Ezzel új típusú tanya jön létre, a szuburbán tanya, amely a klasszikus tanyaértelmezéssel ellentétben a nem a mezőgazdasági termelés színtere (ahol a lakó- ás a munkahely nem különül el élesen egymástól), hanem lakófunkciója van.
Az ide költözőket tömegközlekedéssel kiszolgálni meglehetősen bajos. Vasúttal nincs értelme, mert a szabálytalanul szórt tanyák esetében már a megállás helyét is nehéz meghatározni, 1 km-enként kellene 4-5 utasért megállni, az meg nagyvasút esetében a paródia kategóriába esik.
Autóbusszal valamivel olcsóbban kiszolgálhatók, de gyakran erre sincs szükség. Ezekben az új-tanyás háztartásokban gyakran ké-három személygépjárművet üzemeltetnek.