Sziasztok!

Képet ide, hogy lehet feltölteni? Még sohasem csináltam, de bizti nem lehet nehéz dolog. Most néztem lejjebb, megvan. A képeket sikerült már beszereznem. Hétvégén felteszem őket egy internetes fotós oldalra, és majd elküldöm nektek a linket, ahol megtalálhatjátok.

Igen, én sírtam. Az esküvő végére nagyon elfáradtam, és elsírtam magam. Persze segített benne az is, hogy mielőtt a fizetés szóbakerült volna, anyósom közölte, hogy nincs nála annyi pénz, és oldjuk meg valahogy. Fizessék ki a szüleim, vagy adjunk eki a menyasszonytáncból, és majd egyszer (ebben az évben valszeg) visszaadja. Ezen sírtam nagyon. Úgy éreztem, hogy az álmaink megint romokba dölnek, hiszen kocsit készülünk venni, nászútra megyünk, meg egy két dolgot még meg kell vennem otthonra, hiszen pl. a mikróm felgyulladt, kétszer is.

Először 2-300.000 ezer forintról volt szó, aztán végül 80.000 forint elég lett. De akkor is nagyon rosszul esett a dolog, hogy nem állt elénk és mondta el hogy mivan, hanem anyum húzott félre, ő mondta el, és kérdezett, hogy mit tudok. Persze szüleim kifizették az ő részüket. Tudom, hogy hálás lehetek anyóséknak, hogy álták az esküvő egy részét, de akkor is, nem az esküvő vége felé kellett volna ezt megtudnunk.Perzse az már más téma, hogy esküvő előtt két kézzel szórta a pénzt a belga rokonokra és párom bátyjára. (balcsi, élményfürdő, komáromi élményfürdő, éttermi vacsik...)

Párommal nem veszekedtünk, meg tudtuk beszélni a dolgot. Én wc-n ültem, férjem :) (olyan jó ezt kimondani) a kád szélén. Én sírtam, hogy megint mi szívjuk meg, és megint az anyja miatt, ő pedig igazat adott.. Persze, mondtam egyből, hogy odaadjuk a szükségs pénzt, de akkor sem volt ez fair az anyóstól.

Aztán 4 felé anyós bejött a szobánkba, és mondta, hogy sajnálja, és amint kell a pénz visszaadja, és sok boldogságot kívánt.

Hát így végződött életünk egyik legfontosabb napja.

Amúgy minden szuper volt, nagyon jól éreztük magunkat. És a nászészaka is tökéletes volt, no meg a nászút is maga a boldoság volt...