Akkor a te esetedben a rossz családi kapcsolatok az oka annak valszeg, hogy igy érzel.

 

Az én tágabb családomban is sok a degenerált, sőt közveszélyes is akad köztük.

 

De ez ma már nem akadályoz meg abban, hogy én higyjek abban, hogy az én babám, ha lenne, nem lenn ilyen, akkor sem, ha tudom ,hogy a gyerek a legnagyobb lutri, hiszek abban, hogy kész jellemmel születik egy adott sorsfeladatra, a szülő max annyit tehet, hogy asszisztál hozzá. (Hiszem, hogy a sors a jellemből következik.)

 

Ma is megijeszt, amikor látom a sok seggfej, szemétláda felnőttet (és hiszem, hogy a legtöbbjükért nem lenne kár, ha kilőnék őket a Holdra). Azt gondolom, a valóban jó és igaz embereket nagyitóval kell keresni.

 

De mégis, az anyának az a feladata, hogy higgye, hogy az ő gyereke különb és jobb lesz, mint a felnőttek. És ha az élet az ellenkezőjét igazolja, legyen ereje elviselni.

Tehát az anya legfőbb feladata a szeretet. Ha ezt jól tudja gyakorolni, már nem élt hiába.