Most, hogy egy kicsit jobban megismertem az álláspontodat, világnézetedet, bizonyos fokig kihívásnak is tekinthetem a veled való társalgást, bár még mindig nagyon jelentős eltérések vannak gondolkodásunkban.
Véleményem szerint a legalapvetőbb különbség, hogy te elfogadsz olyan történetileg fejlődésbelileg folyamatos, filozófiai síkon is zajló téziseket, örök vita tárgyát képező, a szubjektivitáshoz erősen köthető hitéleti-felfogásbeli kijelentéseket KÉSZ TÉNYKÉNT, amelyek a viharos történelmi időkön áthúzódó, jelentős konfliktusokat okozó frontvonalakat képeztek mindig is a szóban forgó 2 alapvető lételmélet között.
Lehetne vitatkozni azon kijelentéseddel, miszerint "a keresztény etika pedig igenis, magasabb rendű, mint a ma Magyarországon meghatározó erkölcsi nívó".
Viszont, mivel az nyilvánvaló, hogy határozott, kiforrott gondolkodással rendelkező ember vagy, e tárgyban úgysem tudnálak meggyőzni.
Még akár igazat is adhatnék, ha egyetemlegesen igazad volna, ám a helyzet ennél sokkal bonyolultabb.
Tudni kell, hogy az én véleményem szörnyen lesújtó ebben a kérdésben. Igaz, egészen másfelől közelítek a téma felé, az egyházi-vallási összefüggések vizsgálatát későbbre halasztanám, amikor a témáról gondolkodom. Az is lehet, hogy itt ez a topic nem egészen alkalmas mindezek megvitatására. Annyit azért megkockáztatok, hogy a keresztény etika mindaddig csak egy elvont, a gyakorlatban nem is létező axióma, amíg nem alakulnak ki intézményesített, államszervezetileg megalapozott, a szubjektumból fakadóan szigorúan önkéntes életvezetési elvek, amelyek áthatják az emberek teljes személyiségét és nem engednek kibontakozni semmilyen, e tendenciák ellen ható erőket.
Az emberek egymáshoz, embertársaihoz való viszonyában, a civilizált, toleráns és a más értékeket tiszteletben tartó, az évszázadok alatt kialakult normákat tisztelő viselkedésformákra nagy szükség volna, de véleményem szerint a megvalósításra nem sok esély van. Túl szövevényesek az emberiség gazdasági, szociális és társadalompolitikai feszültségei, elhatalmasodott a megosztottság és az erőszak, valamint a globalizáció növekvő térhódítása sem kedvez annak, hogy a "keresztény etika" medrében folytatódhasson a világ.
A technikai civilizációnak amúgy is olyan fokán állunk, hogy megmosolyogtató lenne az egyre több mobiltelefon, laptop, fejhallgató, számítógép, GPS, személyautó, chip stb korszakában a te fogalmaid szerinti erkölcsi nívóról beszélni. A fiatalok többsége ma már a gépe mellett ül, MSN-ezik vagy valami hülye lézerkardos játékot játszik, esetleg sms-eket küldözget unalmában vagy bulizik. Ők lennének az a nemzedék, akiket át kellene nevelni, formálni...Reménytelen vállalkozás, csak apró részsikerekre van lehetőség.
Van a témáról néhány írásom máshol, ne menjünk most jobban bele. Itt inkább hangzatos, szellemes, rövid megjegyzésekre alkalmas a hely. A záró gondolatoddal egyetértek, egyébként is ez a kulcsa mindennek: mennyire hiteles az a közösség, amelyik hirdeti magáról ezt a szellemiséget, de naponta találkozol olyan jelenségekkel velük kapcsolatban, ami közel sem a felebaráti szeretetről szól.