A dublőr-sztorit agyament uborkaszezonos petárdának tartom. Mint ahogyan sokan mások is itt.
De ettől még nem kezdtem vihogva spulázni a dolgot, mert egy emberi lény halálával végződő történetben még az én ízlésem is tiltja ezt. És bizony sokat fejlődtem december eleje óta ebben a tekintetben, mert amikor az Erasmus-os nyomulás miatt a látóterembe került az eset, bizony én is egy seggrészeg hülye picsának tartottam a lányt, aki körül külföldi diák-mivoltából fakadóan csapott hiszti indokolatlansága és visszatetszést kiváltó mivolta kicsapta a biztosítékomat. Aztán mind jobban megismertem a részleteket, kicseréltem a biztosítékot és már nem tartom seggrészeg picsának a lányt. Viszont az apjától már többször kiment egy másik biztosítékom, nem beszélve a magyar hatóságról és néhány itteni kedves emberről.