A szél, amikor nem csinál semmit, akkor halott. Elfogyott az ereje, elenyészett, meghalt, elvonult megpihenni a semmibe.

Született, elmúlt. Olyan, mint az ember: hoz és visz, áldás és átok. A nyugati szél hozza a kedves illatát (Burns), a keleti szél tragédiát görget maga előtt (Tennyson). A szél viszi magával a válaszokat, ahogy Dylan mester arra találóan rámutatott.

Ha pedig a szél meghalt, majd kerekedik helyette egy új, egy másik.

--------------

PS:

Egyébként, túl hamar és könnyen feladtad a vulgármaterialista ürességek elleni küzdelmedet és hagytad magad lehengerelni a dialektikus materializmus szóömlenyétől, de lehet, hogy csak meguntad, ami teljességgel érthető olyan "vitapartnerrel" szemben, aki már annyira megkeveredett saját magától, hogy egyik nickje nevében válaszol a harmadiknak. Ez általában a súlyos alkoholos befolyásoltság jele, és ha ilyet látsz, jobb átmenni az út túlfelére.