Jav.

A kovásztalan kenyerek ünnep első és utolsó napja is úgynevezett (de nem a törvény, vagy Isten által, hanem a zsidók által) nyugalomnap, de Pál nem utal sehol rá, hogy - csak ezek az úgynevezett szombatok -, különben írná, hogy az "ünnep szombatjai" vagy valami halvány utalás lenne, de nem. Ilyen nincs, hanem az ószövetségi hármas tagolás ahogy Mózesnél és a prófétáknál is.

Ézs. 1:13. Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, a jó illattétel útálat előttem; újhold, szombat s ünnepre-felhívás: bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek. Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem; terhemre vannak, elfáradtam viselni.

Ezék. 45:17 "A fejedelem tiszte pedig lészen, hogy vigyen egészen égőáldozatokat és ételáldozatot és italáldozatot az ünnepeken és az újholdak napján és a szombatokon, Izráel házának minden ünnepein: ő teljesítse a bűnért való áldozatot és az ételáldozatot és az egészen égőáldozatot és a hálaadó áldozatokat, hogy megszentelje Izráel házát."

Itt lázszik hogy a hármas tagolásban a szombat a parancsolat szombatjára vonatkozik, nem valami másra!!!!! és szintén egységesen említi DE az ünnep úgynevezett szombatjait szent egybegyülekezésnek mondja, nem szombatnak:

Ezékiel 46:1. "Ezt mondja az Úr Isten: A belső pitvar kapuja, mely keletre néz, zárva legyen a dologtevő hat napon, szombaton pedig nyissák ki, és újhold napján is nyissák ki. És a fejedelem jőjjön be a kapu tornáczának útján kívülről, és álljon a kapu félfája mellé, és mikor a papok megáldozzák az ő égőáldozatát és hálaadóáldozatait, ő leborulva imádkozzék a kapu küszöbén, azután menjen ki, a kaput pedig ne zárják be estvéig. És leborulva imádkozzék az ország népe ugyanannak a kapunak bejáratánál a szombatokon és az újholdnak napjain az Úr előtt. Az égőáldozat pedig, melyet a fejedelem vigyen az Úrnak szombatnapon, hat ép bárány és egy ép kos legyen; És az ételáldozat; egy éfa a kos mellé; és a bárányok mellé ételáldozatul, a mit keze adhat, s az olajból egy hín az éfához. Az újhold napján pedig egy ép, fiatal bika és hat bárány és egy kos, mind épek legyenek. És a bika mellé egy éfát és a kos mellé egy éfát tegyen ételáldozatul; és a bárányok mellé azt, a mi kezétől telik, s az olajból egy hínt az éfához. És mikor bemegy a fejedelem, a kapu tornáczának útján menjen be, és ezen az úton menjen ki. Mikor pedig a föld népe megyen be az Úr eleibe az ünnepeken, a ki az északi kapu útján ment be, hogy leborulva imádkozzék, a déli kapu útján menjen ki; a ki pedig a déli kapu útján ment be, az az északi kapu útján menjen ki; ne térjen vissza azon kapu útjához, a melyen bement, hanem az annak ellenében valón menjen ki. A fejedelem pedig, mikor bemennek, közöttök menjen be, és mikor kimennek, együtt menjen ki velök. És az ünnepeken és a szent egybegyűléseken legyen az ételáldozat egy éfa egy bika mellé és egy éfa a kos mellé, és a bárányok mellé, a mit keze adhat, s az olajból egy hín az éfához."


Szintén egységesen. (mellesleg a heti szombat is örömünnep, akár a többi)

Hos. 2:10 "És megszüntetem minden örömét, ünnepét, újholdját, szombatját és minden ünnepe napját. És elpusztítom szőlejét és fügefáját, a melyekről ezt mondta: Ez az én bérem, a mit az én szeretőim adtak nékem, és erdővé teszem azokat, és a mezei vad emészti meg őket. És megbüntetem őt a Baálok napjaiért, a melyeken füstölve áldozott azoknak, és felrakta gyűrűjét és nyaklánczát, és elment szeretői után, rólam pedig elfeledkezett, ezt mondja az Úr."


Ámos 8:5. "Mondván: Mikor múlik el az újhold, hogy gabonát árulhassunk? és a szombat, hogy megnyithassuk a gabonás házat? hogy megkisebbítsük a vékát és megnagyobbítsuk az árát, és hamis mértékkel csalhassunk?!"


Pál, csak ugyanazt a hármas tagolást folytatja, akár az Írás, hisz törvénytudó ő is.

Kol. 2:16. "Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában..."

Szerintem bőven alá lehet támasztani, hogy Pál a kőtáblás parancsolat szombatját írta, hisz végig az írásban ugyanazt a tagolást használja. (ő pedig törvénytudó volt)