A szűz hó köszöni, jól van, amíg rá nem tipornak. Mert akkor már nem szűz, bár nem tudod megmondani, hogy kevésbé szűz-e vagy legkevésbé az.

 

Azért van ő jól, mert egy főnévi jelzős szerkezet tagja. Tehát főnév. Ebben a funkciójában sem fokozható, miként nincs szűzebb nő és legszűzebb, nincs szűzebb és legszűzebb hó SEM.

 

Mint ahogy az egy hordó bor licitálhatsz rá, hogy neked van egy hordóbb vagy leghordóbb borod, mivel itt is egy főnév szolgál a jelzett szó jelzésére, körülírására.

 

És egy csoport kisgyerekkel indulsz kirándulni is, nem vihetsz magaddal csoportabbat, és egy tábla csokinál sem ehetsz meg táblábbnyit.

 

De hiszen tudod te ezeket nagyon jól...

 

-----------------------

 

Ami a kritikát illeti: hajlok arra, amit mondsz, és a zsidóságot nem is a bírálattal kapcsoltam össze, hanem Fenyő általad idézett versével, ezt be kell látnod. Ugyanakkor nem tudom, hogy nem volt-e Fenyő remek kritikus, ehhez el kellene olvasni, amit írt esetleg Babitsról, Kosztolányiról, Adyról, és akkor meglátjuk, remek kritikus volt-e, mert ha igen, akkor a JA-ról írtak is érvényesek lehetnek.

 

---------------------

 

A Pernyés történet nagyon tetszett (lám, megint egy cudar szerkezet: van-e pernyésebb sztori vagy legpernyésebb?) - emlékeztetett a híres Latabár-anekdotára a tegeződéssel kapcsolatban.