Az alapvicc szerint az apa és a gyerek fekszenek az ágyban, szépen, egymás mellett, nézik a tévét, egyszer csak megkérdi a fater:

– Micsinálsz, kisfiam?

– Reiszolok.

– És? Milyen?

– Hát, nem nagyon érzek semmit.

– Akkor talán próbáld a saját farkaddal!

 

Az igazi reiszolás nem úgy megy ám, hogy nekiesek a másik brokijának, és verem ész nélkül, mint hülyegyerek az apjáét, hanem az igazi reiszolás, kérném tisztelettel, művészet, kérném tisztelettel. Alanyi költészet.

Tessék figyelni, hogy én miként csinálom!

 

Egyébként az ilyesmit a lányok is gyakorolhatják nyugodtan! Az írást (onánmagát) élvezni nem szégyen…

Vagyis a másik alaptörténet parafrázisával szólván: nem csetelni, írni! Ez a dolog lényege...