vargailles Creative Commons License 2009.06.30 0 0 6733
Ez nem egészen így van. Nézd fordítva. Van egy cég, mely saját profit reményében bevásárlóközpontot épít. Miért a közösség építsen neki parkolót? Vagy úgy gondolod, hogy a teszkóparkolónak közösségi beruházásban kell megvalósulnia?

Alapfelállás tehát, hogy a szükséges parkolót saját telken és saját beruházásban valósítja meg a befektető. Bekalkulálja a megtérülésbe (ezért is szaporodnak a külvárosi dobozáruházak, mert ott olcsóbb). Ha ez nem lehetséges, s nem ellenkezik egyéb közérdekkel (közpark vagy buszmegálló léte, forgalomtechnika, stb.), akkor a közösség engedményt ad: azzal támogatja a befektetőt, hogy közterületen is megoldhatja a problémát. Ezért egyszer jelképes összeget (megváltást) kell fizetnie (ez egyébként sok településen nincs is), majd teljesen természetesen a befektető fizeti a parkoló kiépítését (ugyanúgy, mintha saját területén tenné).

Hasonló kérdés pl. az új területek parcellázása. Valamiért az emberek azt hiszik, hogy ha a szántójukat belterületbe vonják és építési területnek "minősítik", akkor majd az önkormányzat utat meg közművet fog építeni nekik? Miért? Miért költenénk az adófizetők pénzét arra, hogy magántelkek értéke növekedjék? Ahol így cselekszenek, azok jellemzően hűtlenkezeléses és korrupciós-sikkasztásos ügyek. Nem véletlen, hogy az EU az olyan állami-önkormányzati beruházásokat nem támogatja, ahol a haszonélvező egy profitorientált cég.

A nagyobbik baj inkább a megváltásként fizetett összegek felhasználásával van (ahogyan a parkolási díjak felhasználásával is nagy bajok vannak). Ez ugyanis közösségi bevétel, melyet a közlekedési problémák enyhítésére kéne fordítani. A legritkább esetben fordítják arra.

Elég sok irodaház tervezésében vettem részt. Láttam elég parkolómegváltásból finanszírozott tanulmányi utat.
Előzmény: Árpi (6722)