Saját tapasznyalatom. (Jajj beh édes) Biciklitúra az őrségben, s mi megéheztünk kis huncsutka Atócom 2.5 éves és bebólintott a gyerekülésen. Kisfiúk bicikliztek a faluhatárban. Kérdem tőlük, hogy valami hely ahol megoldhatjuk a problémáinkat. Ők mondták, hogy megmutatják. És megmutatták, sőt közben az egyik azt is felajánlotta látva az alvó gyemekem, hogy náluk le is hajthatja kis fejét.. Amikor odaértünk és jöttek velünk (IDE GEN -EK) akkor értettük mi is meg a lényegeket. Más a város s más a falu. S mikortól is lesz olyan a város, mint a falu? Szerintem a város is csak egy nagy falu, sőt ott is van falu, csak jó lenne, ha törődnének kissé egymással a szomszédok. Avagy... Szociológusok kimutatták, hogy az ún. személyre szabott lehetséges és szociálisan mindenki mindenkre mindenható településméret 150-300 (a 300-hoz már 48 órás emberekre lenne szükség, avagy más áthatású emberekre, akikből a városokban különben általában több terem) fő. Akkor most szerintetek, melyik a jó településformáció? Mert nehogy mán az legyen, hogy a falu rátámad a városra, a város meg a falura!! Ez sajnos elhangzott valami D-209-es szájából: Arról basszájjt (2002), hogy "életképes településméret"  Én azt hittem hogy elsírom magamat a lelki gyötrelemtől. :-((((

De ez még nem is baj. Mert azt mutatja ez a kinyilatkozás, sőt annak megnyilvánuló tettei, hogy a város, igenis, és bizony rátámadt a falura. A város persze nem ám az ott élő és falusiasan is sokszor folyamatosan szervezkedő emberekre vonatkozik, hanem azokra, akik itt a városban ott diktálják a tutti-frutit... :-((