Nem ugyanaz a károkozó. A retek lévén keresztesvirágzatú növény, a gumóbjába járatokat rágó kis fehér lárva a káposztalégy nyüve.
-Megelőző lépésként a lehető legkorábbi vetésidőt, az erős illatú növényekkel (pl. paradicsom, kerti zsázsa, sárgarépa, tagates) való vegyes vetést lehet alkalmazni.
-A riasztó virágok jobban alkalmazhatók a kései vetésű őszi, és téli retekfajták esetében.
-De jó lehet az áztatott növényi lé hígításával öntözni. Ennnek penetráns szaga szintén megtéveszti a károkozót.
A sárgarépa ernyősvirágzatú, így ennek fő rovarkártevője a répalégy, ami megtámadhatja a paszternákot, zellert és petrezselymet is. Ernyős virágú növények, mint az ánizskapor, kapor és angyalgyökér szintén befogadhatja a fertőzést.
A lárvák közvetlenül a sárgarépa felszíne alatt alakítják ki a járataikat, rozsdabarna elszíneződést okozva, és a sárgarépa kellemetlen ízét előidézve.
A fiatal növények a táblában ekkor elhervadnak, majd elpusztulhatnak. Gyakrabban az fordul elő, hogy a növények átmenetileg elsatnyulnak, és a sárgarépa gyökere duzzadt, hagymaszerű, villásan elágazó és így piacképtelen lesz. Hervadás és elszíneződött ("rozsdás") levélzet, különösen száraz időjárás esetén; ez valószínűleg a gyökérrendszerben okozott károsodás és a vízellátásban lévő problémák szerencsétlen egybeesésének a következménye. A kevésbé súlyosan károsodott növények elsatnyulnak. Ráadásul gombák és baktériumok támadhatják meg a roncsolt szöveteket, és rothadást okozhatnak a növény koronájánál.
a nyűvek két generációja fejlődik ki, a károkozás júniustól júliusig és augusztustól októberig fordul elő. A kifejlett egyedek fényesek és sötét színűek, sárga fejjel. Petéiket a növény közelében, a talajban rakják le. Ez a légy-generáció bábként telel át, és május közepén kel ki. Petéit a növény közelében, a talajban rakja le, május végén, és a fiatal nyűvek lehatolnak a gyökér mentén a gyökér csúcsáig, és abból kezdenek táplálkozni. Az idősebb lárvák a fő gyökér alsó harmadában fúrnak járatokat.
Alapvető fontosságú a vetésforgó alkalmazása, különben a légy kifejlett egyedei éppen a megvédeni akart növényben kelnek ki, a talajban áttelelt bábokból.
- A kivénhedt, kiselejtezett és fertőzött növények eltávolítása a táblából segít elkerülni a további fertőzéseket.
- Lehetőség szerint a sárgarépa légyre kevésbé fogékony fajtákat termsszünk.
- A magokat vessük ritkásan, hogy ne kelljen a palántákat ritkítani, mert a nőstény legyeket a kihúzott palántáktól származó sárgarépa illat vonzza. A későn vetett sárgarépa elkerüli a rovarkártevő első generációját.
- Használjunk itt is riasztó, erős illatú növényeket, riasztó hatású a sorokba, vyga az ágyásba ültetett vörös, metélő és póréhagyma is.

Tavaszi káposztalégy és nyári káposztalégy
A - tavaszi káposztalégy (=gyökérlégy) – Delia radicum (= Phorbia brassicae) imágó; B – lárva; C – lárva hátulsó testvége hátulról és D – felülről nézve; E – nyári káposztalégy – D. (=Ph.) floralis és F – tavaszi káposztalégy lárva

Répalégy (= cukorrépa-légy) – Pegomyia betae
A – imágó; B – tojások; C – lárva; D – tojáscsomók a fiatal répanövényen; D – hólyagos aknák a répa levelén.