Azért erre van némi tapasztalat, aminek alapján következő - statisztikailag jellemző változásokra kell számítani. Magyarország -szerencsére - csak majdnem zárt medence jellegű.. Mind tudjátok, a csapadék döntő része a tenger felől érkezik, az útjába eső hegység az áramló levegőt felemelkedésre készteti. Ez csapadékhullást jelent. Ha a kontinens jobban melegszik, erőteljesebb az áramlás a nyomáskülönbség miatt, több a szállított csapadék. Tehát a folyók pillanatnyi vízhozama megnő - erőteljesebb áradások. A zárt medencében - ez már régi tapasztalat -ha intenzívebb a napsugárzás, erőteljesebben nő a hőmérséklet. Ha nagyobb a levegő CO2 tartalma, nagyobb hőmennyiséget nyel el a levegő és a talaj, nagyobb lesz a medence hőmérséklete. A zárt medencébe, mivel leszálló légmozgással juthat be a levegő, nem hullik csapadék. Szerencsére azért a Kárpát-medence nem teljesen zárt. De ha a hőmérséklete tendenciózusan emelkedik, relatíve csökken a csapadékmennyiség - több és hosszabb aszályos időszakok. Szerencsére (?) vannak ellentétes folyamatok - amik azért már megtapasztalhatók - ,hogy a markánsabb hőmérséklet/légnyomáskülönbség miatt erőteljesebb áramlás jobban be tud törni a medencébe - DE EZ viharosabb időjárás-változással, erőteljesebb szélárammal, hirtelen és intenzívebb csapadékhullással járhat.
Most rohannom kell...