Nem vesztem el , csak nem látom értelmét hogy beirjak a fórumba. 
Az a  helyzet hogy ha bárki aranyat akar mosni , előbb értenie kell hogy alakul ki  maga  föveny. Anélkül szerencse játék az egész.
Leirom neked ismét hogy történik , ha nem hiszed nem baj .
Amikor egy folyóra gondolsz , magad előtt egy vízfolyást látsz . A valóságban két folyam van : egy a víz folyam , egy pedig alatta  egy hordalék folyam . Ez is olyan mint a felső szint , maga a folyó. Na most a föveny kialakulása szempontjából az alsó , a hordalék folyam a döntő. Ez kb egy csomó kavics és kő a folyó eredeténél , ( Dráva , Duna : Alpokból hoz  sok kő hordalékot ) , Ez az alsó hordalék folyam a víz sodró hatása miatt a folyás irány szerint lefelé halad , és közben morzsálódik . Ekkor szabadul ki az arany szemcse is. Ezért van Paks alatt megint lerakódás ,  a vízlépcső alatt már tud a hordalék morzsálódni. Amikor porrá , homokká morzsálódik ,a  víz alatti zátonyokon  le tud rakódni , mert a  víz szét választja a szerves hordaléktól ( az könnyebb).
Áradásnál a víz oldalirányú sodró hatást ad  ezeknek a lerakódásoknak , ez kitolja folyás irány szerint lefelé és oldalra. Ekkor a parton ki tud alakulni az arany tartalmú föveny. Kiteríti a parton azt ami a víz alatt egy zátony kupacban ergyben volt.. Pados mosásnál ezt a fövenyt gyűjtitek össze, ( ha megtaláljátok)
Csapdás mosásnál két féle megoldást szoktak használni : sarkantyúzást , és gyapjazást.
Az elsőnél a víz alatti lerakódás( ez arany föveny tartalmú zátony ) ELŐTT építenek ki egy sarkantyút a folyóban ( a Dráván láthatsz ilyeneket  Horvát oldalon) , ezzel lerakatják  a tartalmát a sarkantyú külső oldalán , és nem várnak áradásra , innen gyűjtik be a lerakott anyagot.
A másik a gyapjúzás. Itt a  döglött állatok víz alatti sodródásást imitálják. Ha egy állat megdöglik . a tedejébe víz kerül , és lemerül a meder aljára , ahol VÉGIG SODRÓDIK EZEKEN A ZÁTONYOKON.
E közben tapad a bundájába , szőrébe a hordalék (olyan mint ha mosó padon volna , ott is a gyapjú , filcbe , posztóba stb tapad ) Innen mossák ki az aranyat , a gyapjúból ( én ebből).
Tehát elhelyezem a megfelelő helyeken a meder aljában a gyapjút , és rögzítem. Ha egy halász rá talál akkor lerombolja , mert a meder aljából ki áll egy cövek.( bele akad a csónakja). Az áradásos , tehát pados mosást csak akkor csináljátok, ha lement az ár , mert akkor látjátok , hova tolta ki a mederből a hordalékot a folyó. Csapdázásnál egész évben van lerakódás pl a sarkantyúban. Ennél is jobb ( és többet hoz a konyhára)  ha nem a PARTON , HANEM A MEDERBEN  keresed meg az arany tartalmú fövenyt . A parti lerakódást nézve , ez folyás irány szerint felfelé , általában max . 1 kilóméterre, ha pl vízforgó , örvény stb van akkor arra felé. Kb 1-1.5 méter mélyen vannak, a Googlin ezeket simán ki tudod szúrni , pláne mert tudod hogy melyik hely FELETT kell keresni. A Drávában , napi 5-8 gramm a kihozatal , ha csak ezt csinálja valaki.  Azért irtam be kb 50 aranyászt a Drávára , mert minimum annyian vannak . Ugyanis itt van az ország legszegényebb helye . az Ormánság, ahonnan szervezett csapatokban menne le a folyóra cigányok, akik ezt csinálják. Ők nem paddal mosnak.  Mindenféle motoros herkentyűket eszkábáltak , ami nekem nem tetszik. Maga a motoros mosás is ellenszenves mert természet ellenes szerintem. A másik amit beírtam , így gondolom már érthető: a külön homok arany árfolyam. Az ékszerészek Pécsen ezt csinálják , egy időben , kb tíz éve kezdték ezt , akkoriban irtak róla valamit az újságok is errefelé , akkor kezdett az egész terjedni. Mármint az aranyászás. Egészen pontosan az történt hogy be akarták csapni az ékszerészeket gömböcs arannyal , ezért már csak mosott homok aranyat vesznek át , de ez az egész illegálisan megy. Tehát papíron semminek nincs nyoma.
Igazából nem érdekel elhiszitek e a mit beírtam , de nem látom értelmét hogy topikozzak ha mindig igazolnom kell magam. Én leírtam egy olyan mosási módszert amiről sehonnan máshonnan nem hallhattatok szerintem , így az egész alapjait meg biztos hogy nem is tudhattátok.