Egy saját hozzászólásomra hivatkozom, még 2006-ban írtam:
"Én a hegedű hangjával viaskodom... birkózom. Néhol nagyon tolakodónak, 'nemodavalónak' érzem, vagy csak meg kell még szoknom ? "

Jelentem, megszoktam, odavalónak érzem, már szerintem is teljesen beleilleszkedik ebbe a zenei atmoszférába.

A templomi hangzás a maga lebegő, zengedező, visszhangos akusztikájával előzetes várakozásaimat jóval felülmúlta!
Remek!
És tényleg: vagy a keverés "állt be jól" a koncert végére, vagy a fülem szokott hozzá a hangzáshoz, de pompás, ünnepi élmény volt az első sorból ezt a koncertet meghallgatni, megnézni. Köszönöm, köszönjük!