Szia Suada!

Elmesélek egy történetet!
(Nem mese ez! :)))))

Jó pár éve történt........A 75-ös trolibuszon utazva,talán kicsit elmélázva,hangos nevetésre és beszélgetésre kaptam fel a fejemet.

Jééééé, -gondoltam nagyon ismerős ez nekem.
Hátrapillantottam,és meglepve tapasztaltam,hogy a képzeletem tréfát űz velem,mert egy teremtett lélek nem utazott mögöttem.

Furcsálottam,mert felismerni véltem két régi ismerős kolléganőm hangját.

Este megcsörrent a telefonom.Régóta nem látott régi kolléganőm hívott,hogy megüresedett egy hely,és szeretnék ha visszamennék dolgozni.
(elmeséltem,neki,hogy egész nap Ő,és egy másik kolléganő járt a fejemben,mert a trolin Őket véltem hallani).......és minő véletlen.....annyi idő után ma jelentkezett!

A megbeszélt időben jelentkeztem felvenni a munkát,mivel mindenkit ismertem,mindenkinél leviziteltem,és az egyik irodában meghűlt bennem a vér.........
.........az egyik kolléganő a HALÁL ÁRNYÉKÁBAN. :(((((

Bizalmasan elmondtam,hogy tudjanak róla,........(ez volt télen)......Ő nyáron meg fog halni!....és kértem mindenki tartsa titokban.
Pár hét elteltével kiderült,hogy nagyon beteg........augusztusban meghalt. :((((((

Szomorú,de igaz történet!


A temetése után pár héttel.......egy szombati reggelen egyedül voltam bent,és rá gondolva,a helyéhez lépve be szerettem volna kapcsolni a kisrádióját........
...........a levegőben a rádióhoz közelítve a kezem,az megszólalt még mielőtt a kapcsolóhoz értem volna.......

A szívem hevesen kalimpált...........egy percig sem tudtam tovább maradni,
hazamenekültem.