Ja, igen: és képzőművészet is (festészet-szobrászat, építészet)

 

Először Petyusnak üzenem:

Muchának volt egy harmóniumja, amit annyira szeretett, hogy amikor kiment Amerikába, azt is magával vitte, majd mikor visszajött hozta vissza!!!

Fura egy hangszer az, kicsit hasonlít egy miniorgonához, azon is vannak olyan húzogatható valamik, és pedálok!

 

 

A kiállítás:

Elégjól összeállított, tematikusan megszerkesztett. Kevés élettörténeti útmutató, miszerint, mikor, hol született, hogyan került ki Párizsba, és mivel nem finanszírozták tanulmányait, kezdett el dolgozni, plakátokat készíteni.

Első plakátját Sarah Bernardtnak készítette, teljesen véletlenül. Amikor felkérte a színésznő a nyomdát, hogy készítsen neki új műsorához, épp szabadságon voltak, így Muchát kérték fel, hogy találjon ki valamit. Ez volt a Gismonda:

 

 

Mucha úgy gondolta, nem magáról a darabról készít plakátot, hanem a főhősnőről, kitalált tehát egy teljesn új, az eddigiekhez képest merőben más koncepciót.

Amivelis elnyerte a művésző tetszését, többekközött, mert kortalannak, és fennségesnek ábrázolta őt.

Ez fejlődés a kor eddigi plakátjaihoz képest, ugye itt megemlíthető Toulouse-Lautrec, aki szintén híres plakátokat készített.

Persze a kor új irányzata szerint a szecesszió, vagy franciáknál használatos 'art nuovo'stílusban.

Így kapott egyre több plakátmegrendelést.

A kiállítás is ezzel indít, először különféle plakátjait mutatja be: dohányáru, ital,később tér rá a Sarah Bernhardt plakátok bemutatására egy külön elszeparált teremrészletben.

Aztán lehet látni az úgynevezett 'sorozatait': a "művészetek", a "négy évszak", a "napszakok"... Párosképei...stb.

Ezek nagyrészt (sajnos elfelejtettem a kifejezést, kedves nyomdász barátunk, esetleg majd kisegíthetnél, ha hülyeséget írnék) litográfiák(?)

de később van néhány akvarell, és festmény is.

Amerikában nagy segítségére volt SB, a megismertetésben.

Meggazdagodni ment ki, portrékat akart készíteni...ez ugyan nem jött be neki, viszont kapott egy felkérést, hogy készítse el a szláv nép eposzát egy festménysorozatban.

Hazament Csehországba, és készített egy 20 képből álló sorozatot, ebből 10 cshszlovák, 10 a többi szláv nép történetéből kiragadott események.

Ezt a sorozatot egy amerikai milliomos rendelte meg, de nekiajándékozta Csehszlovákiának, azzal a kikötéssel, hogy találjanak neki megfelelő helyet. Hát azt végül enm igazán találtak, még mai napig sem, de most már ismét ki vannak állítva egy a fővárostól ~100km-rre egy vidéki kúriában (ezek óriási méretű képek különben)

A II.vh idején eldugták, és csak az 50-es éveken leltek rá ismét.

Elég érdekes sorozat (ebből nincs a kiállításon, egy kisfilmen mutatták be, hogy létezik ilyen)

Későbbiekben Mucha készített jótékonysági célból is plakátokat, rendezvényekre, a szegénységre való figyelemfelkeltő...ezekből is voltak kiállítva.

Nemzeti érzelműnek mondott inkább népviselet, és népies ábrázolású képei is vannak, hasonlóan díszítettek.

 

Nem említettem, a szecesszió lényegét: a NŐ ábrázolása, a nőiesség kiemelése, férfi csak a háttérben, mint támasz... ;)))

Mucha a nőiességet a hosszú, kacskaringózó hajjal emelte ki, amit némelyek kifogásoltak akkoriban...

Nőalakjai nagyrészt ruhában voltak de mind borzasztóan "szexi", erotikus kisugárzásúak, a maga nemes értelmében, egyik sem közönséges.

(én felfedezni véltem ebben a szecesszióban őskori kelta mintázatokat is, de ezt csak így magamban mondanám...a szecesszióban nekem mindig emlékeztetődik az ősi keltaság)

Készített különben egész épületbelsőt is, egy francia ékszerbolt teljes belsőépítészetét is elvállalta, és a legapróbb tárgyakat is ő tervezt meg benne.

Tervezett ékszert, drapériát, bútort

Sőt ezek kapcsán készített egy könyvet, ahol mintákat talált ki, amik bármire alkalmazhatók...olyan szinten, hogy ma még tetoválószalonok is használják... :)))

 

Egyelőre ennyi így egy menetben.