"A radikális jobboldal azt mondja a mai fiatalok többségének hangján, hogy kell valami, amiben mi diktálunk, amiben mi vagyunk az erősek. Összefogunk, és mi mondjuk meg a multiknak, mi legyen az ábra, mi mondjuk meg az EU-nak, hogy kié a földünk. Szükségünk van hagyományainkra, hiszen ezek nyújtják azokat a dolgokat, amelyekben mi vagyunk a legjobbak a világon. Nem véletlenül volt olyan sikeres a fiatalok körében az egyik - amúgy egy multi által gyártott - magyar sör reklámja a betyárral, a sárga villamossal meg a legszebb lányokkal. Ugyanezt viszi végbe a Jobbik a politikában: olyan erőt ígér, ami bizonyos pillanatokban azt az érzést nyújtja, hogy eddig nekünk diktáltak, de most ebben mi fogunk. Ez persze hazugság. Tényleg kellene valami ellensúly, csak hát ezt egy ilyen kis ország képtelen megteremteni. De a Jobbik rájátszik erre az érzelmi igényre. "

"Ez a logika könyörtelenül belevési a fiatalokba, hogy az, aki nem vesz részt ezekben a sorsfordító projektekben, az ellenfeleket erősíti vagy maga is ellenség. A radikális jobboldali szubkultúra észrevétlenül egyfajta túlhajtott küldetéstudatot és paranoid veszélyeztetettségtudatot kelt a fiatalokban: itt élethalálharcról van szó a nekünk fontos kérdésekben, és mindenhonnan ellenségek leselkednek ránk. Ami tehát a fiataloknak elsőre használható megoldásnak látszik az őket érintő kérdésekben, innentől mégiscsak önveszélyessé és pusztítóvá válik. "

Nem ártana végigolvasni az egész cikket kedves "nemzeti radikálisok" és kárpátiarajongó teenagerek.