Szerintem meg ez jó példája annak, hogy mindenféle elv, elmélet megvalósíthatatlan, ha  a végrehajtók nem tudnak/akarnak változtatni.

A szöveges értékelés ezerszer többet ér(hetne), mint az osztályzás, hiszen ha pl. a gyerek kap egy szimpla hármast olvasásból, abból nem derül ki, hogy akadozik-e, vagy a tempója lassú, esetleg az-e a baj,hogy nem érti meg, amit olvasott- pedig ettől függ, mi a teendő.

Ráadásul a kicsi gyerekek érése különböző, nekik még néhány hónap is rengeteget számít. Akinek a finommotorikája pl. 6-7 éves korban gyenge, vagy nehezebben jut el a betűk összeolvasásáig, az később még írhat gyönyörűen, és lehet könyvmoly - kivéve, ha az egésztől elveszi a kedvét a sorozatos kudarc.

Ezt a frusztrációt előzhetné meg valamennyire, ha TÉNYLEG nem lenne osztályzás legalább az első években.

De ha az öt számjegy helyett ötféle színű izébizét lehet kapni, az halottnak a csók.