Szia Suada!
Nagyon sokat segítettél nekem,és nagyon is megértettem mire is szerettél volna " kilyukadni" :)))))

Én is úgy vélem,hogy a "véletlenek",és minden mindig okkal történik.Nagyon sokszor rájöttem én is,hogy ha valami rossz történik velem,(mert akkor pillanatnyilag rosszként élem meg), idővel rá kell ébrednem,hogy azért történtek a dolgok,hogy a hasznomra legyenek,és(-vagy) megkíméljenek egy még rosszabb történéstől.
Valószínű a pozitív hozzáállásom segít áthidalni a gondokat,és a lehetőségek közül kiválasztani a legjobb megoldást.Persze,most hazudnék,ha azt mondanám,hogy mindíg minden gördülékenyen,problémák nélkül sikerül,de olyankor veszek egy nagy levegőt,és rábízom magam a JÓ SORSOMRA. S,az IDŐ valahogy (talán a megfontoltság,átgondolás bölcsebbé teszi az embert) gyógyír "sebeimre ".

"Oka van annak, hogy elveszítünk valamit (szerelmet, egészséget, állást, pénzt, barátot), ezek hiányából megtanuljuk értékelni azt amink megmaradt."

Őszintén a szívemből szóltál.
Sőt egy kicsit ki is egészíteném:
Ha az ember nem veszteségként éli meg,hogy elveszítette állását, nincs pénze, elhagyták a barátok ( barátok voltak e igazán,ha a bajban eltűntek? )
hanem egy megoldandó feladatként,és annak tudatában,hogy okkal történnek a dolgok,akkor keresve egy új utat,(ha a "járt út járhatatlan") új életet indíthatunk

Mert,az írás is valahogy így szól: A jót vésd kőbe,de a rosszat írd homokba.

Talán ha meg is van írva a sorsunk,de van lehetőségünk választani életünk útjai között,hogyan érjünk el egy-egy célt,akkor meg kell tanulnunk kiválasztani a számunkra lehető legjobb utat.

......no én is rálépek egy "útra" :))))))

Üdv: e.n.c.i