Butaság: a liberális demokrácia velünk élő, megvalósult és működő rendszer, annak összes fontos intézményével, a jogrenddel, a kontroll eszközeivel, a képviseleti rendszerrel, a szabadságjogokkal, sőt, ezek garanciáival (amelyek sajnos valóban nem elég erőteljesek még, de léteznek).

 

Nem a liberális demokrácia tehet arról, hogy nem jól működtetik, vagy visszaélnek előnyeivel, és önmaga ellen fordítják.

Nem távoli eszmény tehát, de ha annak állítjuk be, törékennyé tesszük.

 

Hiszen ha még nem jött el, akkor  elsöpörni sem lehet, nem igaz? Ha még nem forrott ki, akkor könnyű a helyére mást tenni, ami nem liberális és nem demokrata, és kivált nem a kettő egyszerre, mert sok ostoba azt hiszi, hogy ami liberális, az = SZDSZ.

 

Inkább védeni kellene, minden eszközzel, azokkal szemben, akik a vesztére törnbek, és alternatívaként parancsuralmi-tekintélyuralmi rendszert, szegregációt, megkülönöbztetéseket, és újtípusú személyi kultuszokat "kínálnak fel". Ők maguk sem nevezik fasizmusnak, de nem lenne ellenükre.

 

A cikk szerint Babarczy öt axiómát osztott meg a közönséggel:  vajon melyek voltak ezek? Megosztja-e velünk idehaza is, épülésünkre?