RIP ízlésbeli különbségek nem eltérések. Annyira jók a nóták, hogy kb. olyan eldönteni melyik a jobb, mintha választani kéne melyik kezét vágják le az embernek.

Mustaine-féle nyávogás: imádom. Senki sem csinálja utána. Olyan fanyar... vagy milyen. Erőteljes, éles, mégse buzis, de nem is szélsőséges hörgés. Egyedi, mégis jól el van találva. Valahol jól állt neki, hogy nem tud énekelni. Pedig eleinte nekem sem tetszett ez a nyávogás. Kár hogy mostanában nem nyávog.