Már a múlt héten is láttam füsti fecskét Dunakeszin, de valóban nagyon gyéren.
Tavaly szeptember közepén a Balatonnál kirándulgattunk, de olyan hideg volt, hogy két pulcsiban is fáztunk. A fecskék már összegyűltek a vonuláshoz, de még nem indultak el. Ahogy a fűben lépdeltünk százával cikáztak körülöttünk kb. derékmagasságban, de olyan közel a fejünkhöz, hogy félelmetes volt. Mint egy Hitchcock filmben. A párom meg is ijedt tőlük. Nyilván az általunk felvert rovarokra vadásztak volna szegények, de nem sokat találhattak mert olyan hideg volt, hogy a rovarok is inkább csak döglődtek. Most itt az eredménye. A vonulás alatt nyilván nagyon sokan elpusztultak az alultápláltság miatt.
A gólyák azok jóval korábban visszajönnek. A leghülyébb fiú gólya már február végén meg szokott érkezni Zalában, pedig akkor még tényleg nincs mit ennie.
Viszont a pesti, városi sarlós fecskéből még egy darabot sem láttam még, pedig azok időnként a füstifecskék előtt már itt szoktak lenni.
Eléggé meg van variálódva a globalizációs időjárási szituáció, már a fecskék se tudják, hogy mikor kell nyarat csinálni.