"60 évig nem mehettek oda, ez alig több, mint egy emberöltő"

 

Ha jól emlékszem, pontosan te írtad le, hogy a III. század végéig (tehát tulajdonképpen a keresztény korszakig) nem mehettek oda a zsidók. Ennyit arról, hogy melyikünk keveredik ellentmondásokba, hogy teóriáit igazolja.

 

"A kollektív emlékezet egyébként sem felejt el 60 év alatt egy komplett várost szőröstül bőröstül, ezen lépjünk már túl."

 

Azt a komplett várost lerombolták, lakóit gyakorlatilag teljes egészében megsemmisítették, új lakói több száz km-ről jöttek, olyan emberek voltak, akiknek egyetlen őse se élt Jeruzsálemben soha, mert hogy zsidók nem lehettek.

 

"Konkrétan nem olvasok második századi eredeti forrásanyagokat"

 

Erről van szó. És ezzel nem vagy egyedül. Amit olvasol, az az ókorban toldozott-foldozott, cenzúrázott és megrostált, a középkorban folyamatosan félrefordított és rosszul lemásolt négy evangélium, valamint a nagyon tisztázatlan eredetű, bizonytalan körülmények között összegyűjtött és lejegyzett "Szenthagyomány", valamint az ezekre támaszkodó zsidókeresztény történészek művei.

 

És amikor az ember konkrétan rákérdez, hogy tulajdonképpen milyen kortárs, de nem keresztény források bizonyítják azt, hogy a kereszténység egyáltalán létezett a II. század közepe-vége előtt, akkor vagy azt a szánalmas Flavius-féle töredéket hozzátok, vagy azt, hogy a Bibliában az igazság vagyon, tehát nincs szükség más forrásokra.

 

Természetesen nem gondolom, hogy a kereszténység níceai kreálmány, amihez utólag megírták a történelmet, mint a nem létező magyar partizánmozgalomét a "felszabadulás" után, de azt sem hiszem el, hogy egy teljesen jelentéktelen, názáreti rabbi prédikációit hallgató írástudatlan szájtátiak gyülekezetéből sarjadt ki a kor legprogresszívebb és legnagyobb morálfilozófiai teljesítményt felmutató eszmeáramlata. Nem hiszem, hogy halászok és pénzváltók képesek lettek volna az evangélumok megírására.

 

Azt gondolom, hogy az evangéliumok szerzői sokoldalú, zsidó, görög és latin műveltséggel egyaránt bíró főállású bölcselkedők voltak, akik a 70-71-es katasztrófa utáni zsidó útkeresés közepedte adtak egy lehetséges választ a "hogyan tovább" kérdésére. Nem tudom, pontosan mikor és hol éltek, gyanúm szerint valamelyik hellenisztikus nagyváros zsidó diaszpórájában, legvalószínűbben Egyiptomban, és legvalószínűbben a II. században. Saját magukat Pál alakjában rejtették el. A többes számot csak az indokolja, hogy az evangáliumokat bizonyítottan több személy írta, de szövegelemzők szerint Márk evangéliuma az az alap, amire a többi támaszkodik. Tehát szvsz "Pál" írta "Márk" evangéliumát, azaz egy olyan személy, aki sokkal inkább hasonlított a művelt római-zsidó rabbira, mint a galileai parasztra, a mű koncepciója viszont megkívánta, hogy a szerző magát Krisztus környezetébe helyezze, ahol Pálhoz haonló figurák legfeljebb Krisztus bírái között fordulhattak elő.

 

"serverus 197ben (egyesek szerint 202ben) adta ki az áttérést tiltó ediktumot"

 

Jó lenne ezt nem keresztény forrásban is látni.

 

"Azt is, hogy miért. egyébként eléggé nevetséges ez a kérés, miután vérkomolyan előadtad a Szentsír feltárásáról, a vallás és bálványimádás összefonódottságáról, a vénus-templom építtetéséről szóló saját, teljes egészében légből kapott elképzeléseidet"

 

Gondolod, hogy én találtam ki Helena zsrándoklatának körülményeit? Valamilyen keresztény forrásban olvastam, meg fogom keresni. A Vénusz-templomot meg te keverted ide. Utánanézek, hogy volt-e és hol állt, de ha igen, akkor ezzel szolgáltattad a legfőbb bizonyítékát annak, hogy - mint oly sok helyen másutt is - korábbi kultikus helyeket cimkéztek át keresztény zarándokhelyekké.

 

"Josephus művében mi a hamisítvány? valótlan amit írt, vagy a könyve is csak 1000 évvel később keletkezett? milyen történeti könyvek számítanak hamisítványnak, és mik nem? amelyikről te úgy döntesz?"

 

Az meg se fordul a fejedben, hogy a tucatnyi átmásolás alatt írtak bele olyan mondatokat, amelyek egy vallásos zsidó szájába keresztény szövegeket adnak? A messiásról szóló betoldás annyira ordítóan hamis, hogy komoly elvakultság kell ahhoz, hogy valaki ne vegye észre.