"Miután a lélek átlépte a halál kapuját, káprázó
szemmel lép ki „a nappal teljes fényébe”. Miután
visszanyerte teljes tudatát, korábbi teste szinte
ellenállhatatlan er-vel vonzza magához. De a lények,kiknek az a feladatuk, hogy őt vezessék a túlvilágon, elragadják onnan. Át kell kelnie a sötétség országán, melyet gyász és szomorúság leng be. A kapuk előtt félelmetes külsejű, késes démon-őrzők állnak, legtöbbjüknek állatfeje van.
/"Oroszlán-arcú erő"-Pistis Sophia!/

A halottnak mindannyiójuk nevét ismernie kell. Az átjutás után a halott, Osiris színe elé kerül. Miközben az őt körülvevő holtak panaszosan kiáltoznak, Osiris merev és mozdulatlan marad. Lényéből azonban a jóság és isteni gyengédség sugárzik a lélek felé. Ekkor tudatosul benne az, hogy itt megtalálhatja az örök
élet kulcsát. Karját magasba emelve imádkozik Osirishez. Anubis vezérli tovább a holtat. Anubis, a sakálfejű isten a holtak alvilági kalauza. Kötelessége, hogy mindig a halott közelében legyen, -balzsamozza be, - csavarja a testet a szentelt szövetekbe,hogy mindig őrködjön felette, és mindenféle ellenséges elemet távol tartson.
Ő vezeti kezénél fogva a lelket a túlvilági úton."