Mivel én nagyon szerettem és szeretem is őt személyesen, mostanában fokozott szigorral járok el vele szemben, mert akit szeret az ember, arra jobban is haragszik.

Ezt előrebocsátva mesélem el, hogy a sertésvész kapcsán a minap beszélgettem valakivel, aki úgymond személyes benyomásokat szerzett a mexikói viszonyokról. Mivel gyakran jártam ott, megkérdeztem, hogy mikor, merre kószált Mexikóban, mire kiderült, hogy egyszer volt arra; egy órát töltött a mexikóvárosi tranzitban. átutazóban valahová.

Ez jutott hirtelen eszembe most, Eszter kapcsán.

Eszter pár órát őgyelgett egy félreeső frankfurti tranzitszárnyban, tévéműsorokat látott közben, néhány reptéri alkalmazottat is, elcsípett egy mondatot ("haza akarok menni") és ebből kerekített egy összefoglaló képet és egy mélyen átélt élményt, ami - mint mondja - még a newyorki landoláskor is foglalkoztatta.

Olyan, mint ha a valóságot nem ismerve és az elől menekülve is, valami álmot szőne.