Nem a latin mottó, hanem a darabban írt szöveg a fontos, ami a magyar fordításban érzésem szerint nem fedi az eredeti jelentést, mert nem mindegy, hogy színész-e mindenki és valamilyen szerepet alakít (formál), vagy színészt játszik-e mindenki. A shakespeari szöveg ravaszsága és sokrétűsége (a többértelmű 'player' használata az 'actor' helyett) nem kerül át a magyarba. Szabó Lőrinc nem törődött eleget ezzel a mondattal.

 

Csiky Gergely talán jobban ráérzett:

 

Színház ez az egész világ, s merő

Szereplő mind a férfi, nő:

 

Használja a 'merely'-t és nem színészt ír, ami egy körülírható foglalatosság, hanem szereplőt ('player'), aki viszont valóban lehet bárki.

 

*****

 

Más történet az életút, melyet állítólag mindenki végigjár. Azzal, derék ateistaként, nem értek egyet. Az emberi élet nem körforgalom, hanem egyenes út, valahonnan tart valahová, és egyáltalán nem tér vissza a csecsemői ártatlanságba.

 

És az sem való, hogy mindannyian eljátsszuk ezeket a szerepeket, van, akinek több jut élete során, mint hét, van, akinek csak néhány, de a legtöbbnek legfeljebb egy;az az egy vacak élet, amin átsétál, és ami pontosan olyan, mint társaié.