Kedves Tommy81!
Először is sok sikert kívánok a keltetéshez, egész biztosan nagy élmény lesz számotokra a kelés. Nekem még most is annak számít, pedig legalább 6-szor éltem már meg csirkekelést, köztük egyszer gyöngyikekelést. Nekem a legizgalmasabb része az egész keltetési folyamatnak, mikor már csipognak a csibék, de még nem kezdték el felpattintani a tojást. Aztán amikor már kezdenek kibújni, az már egy másik fajta élmény.
Ebben a típusú keltetőben ki is lehet bújtatni a csibéket?
Én a keltetési hőmérsékletnél két típusú, a tojó típusú hibridtyúkok és a hústípusú hibridek keltetési hőmérsékleti adataiból kombinálok egyet, illetve még én magam is alakítok rajta. Ezeknek vannak meg a pontos adatai, más táblázatban, amit valaki korábban beszkennelt, a sárga lapokat, ott konkrét keltetőre van megadva 39,5 fok körül, az csak ahhoz a típushoz jó, amihez írták, Gergely-féle keltető, vagy nem tudom most hírtelen mi a pontos neve.
Szóval én az első három napon 37,8 fokot állítottam be, a negyedik napra 37,6-ot (ma), majd ezt követően 37,5 egészen kb. a 14. napig. Onnan kezdve 37,4, majd a 18. naptól 37,2, pattogzásnál pedig 37,0, ez egy saját konstrukció. :) Más fórumokban olvastam, hogy a legideálisabb a keltetési idő nagy részén a 37,3-37,5 fok közötti érték.
De hogyha 2-3, esetleg még 4 tizeddel is eltér bármikor tartósan a hőmérséklet, a kelési %-ot szerintem 1-2 %-nál jobban nem csökkenti, inkább vagy hamarabb kelnek a pipik fél nappal, vagy alacsonyabb értéknél később ugyanennyivel. Nekem a legelső keltetéseimnél régen a pipik zöme a 20. nap közepén kelt ki, a 21. napra csak a legutolsók maradtak, és nem volt rosszabb a kelési arány, mint amikor a 21. napon kelnek ki. Szóval a leírások szerintem egy kicsit el vannak sarkosítva, annyira nem veszélyes a piciny eltérés, mint ahogyan azt megfogalmazzák, de azért jobb az optimális értékeket beállítani.
Egyébként ez a néhány tizedfok gyakran a hőmérő pontatlanságából is adódhat, amit mi észre sem veszünk, ha nem ellenőrizzük le tüzetesen, hiszen az Országos Meteorológiai szolgálat hőmérséklet-kalibrációs laborjában is nagyjából 0,4 fokpontossággal vállalnak csak garanciát a kalibrálásra, tehát még az sem tizedpontos. A beépített hőmérőnek meg nem kell mindig hinni, be kell tenni legalább 2-3 db HIGANYOS!!! lázmérőt, és azzal tesztelni. A digitális hőmérők sohasem tökéletesen pontosak, a legpontosabb hőmérők a higanyosok, kár, hogy kivonják a forgalomból őket. A digitálisakat sokkal gyakrabban kell hitelesíteni, és az én esetemben is észreveszem, hogy amit egyik időpontban, két érzékelőt tökéletesen egyformára kalibrálok, az fél nap, vagy egy nap múlva már 1-2 tizeddel mégis eltér, ennek hibája a kivitelezési technikában keresendő, nyílván nem 150 ezer Ft-os hőmérőről van szó. Természetesen lázmérős kalibráláshoz mindig a keltető gyári hőmérője által kijelzett maximumot kell venni, esetleg afölött 0,1 fokkal, mert lehet, hogy 1 századfok választaná el pl a 37,8-től, mert 37,79-et mutat, ekkor viszont a lázmérőről már egyértelműen 37,8 olvasható le. Ezt a fajta otthoni kalibrációt minden esetben célszerű elvégezni egy új keltető elindításánál, és nemcsak üresjáratban, hanem tele állapotban is a keltetés indításának első napján, de mondjuk a 13. nap körül is érdekes, amikor megindul az önhő, kis térfogatú keltetőnél meg különösen, ahol a keltetőtér nagy részét a tojások töltik ki, és nem a körülötte lévő levegő.
