Erre semmi szükség.

A topik továbbra is arról szól (bár egyre kibogozhatatlanabbul), hogy Babarczy Eszter közíró, magyar állampolgár vajon alkalmas-e a köztársasági elnök megbízatásának betöltésére, és ez a felvetés csak akkor veszti érvényét, ha az illető meghal vagy a tisztség ellátásához szükséges előfeltételek megszűnnek, teszem azt megőrül, és cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezik, vagy bankot rabol, netán az ország királysággá alakul át, ami nem teljesen kizárható.

Kétségtelen viszont, hogy a topiknak kialakult egy mellékszála. Kigennyesedett belőle egy daganat, amely a fősodortól szinte független létre kapott, mint a melanóma, de ez akkor is csak a felszín. A bőrfelszín. Vagy ha itt már távoli vitorlák kerültek szóba korábban, akkor legyen a tenger felszíne.

Hajótöröttet látunk vergődni a hullámokon, aki nem tanulta meg a matróziskolában, hogy hajótörés esetén a vízzel, élelemmel beosztással kell élni, nem okos dolog a kulacs tartalmát a tengerbe öntögetni. Már saját vizeletét issza, ezáltal tudata homályosul. Sajnos nem olvasta a Pillangót, vagy átlépte a tengeri szökés leírását, (talán csak "beleolvasott" a könyvbe, de nem olvasta "ki"), és most a szomjúhozástól félőrülten csapdossa a vétlen hullámokat. Olykor a vízbe mártogatja bokszeralsóját, ami még védi felforrósodó agyát a Nap ádáz támadásaitól, de már foszladozik... A kép emlékeztet Fellini kisemberkéire, akik a ladikokból kiabálták: "Rex! Rex! Rex!" - bár az ő attitűdjük nem a perverz irígység, hanem a tisztelettel elegy vágyakozás volt.
(Megtekinthető itt: http://www.youtube.com/watch?v=Zlq0l7kuxtQ)

A gályapálya az északi sikertelenség 10º48'13 és a keleti önhittség 52º17'56 környékén tört ripityára, ahol a hajótörött az utolsó szál deszkába kapaszkodva rikácsol fel a mellette közönyösen elsuhanó, dúsan kivilágított óriásgőzösre (vad féltékenységgel lesve nedvedző szemrésein át a sétafedélzeten decensen keringőző közönséget, a Babarczyt kézről-kézre adó Esterházyt, Nádast, Verebest, Almásit, Gorcsev Ivánt, hallja a pezsgőspalackok pukkanását...) - "Én is itt vagyok, nem csak te, én is úszom még, nem csak te, én is a felszínen vagyok még, nem csak te..!"

A hajósinas talán rikkant: "Ember a vízben!" - de az unottan letekintő kapitány rövid mérlegelés után arra jut, hogy túl sok erre a kalóz, lehet, hogy ez is csak valami csapda (Ambush in the Night), hogy lelassítsák őt és rajtuk üssenek, és mivel első az utasok biztonsága, csak ennyit lök oda az első tisztnek: "Full power..." - és a roppant hajócsavarok méltóságteljesen felpörögnek, a tenger királynője tovasiklik.

Hatalmas hullámai megpörgetik a deszkát, de emberünk hősiesen csimpaszkodik, még nem adja fel, ahogy Tom Hanks sem tette, pedig a rejtett áramlat tőle is elsodorta Wilsont, az ő kis babarczyját, akit imádott és gyűlölt, és bár csak egy focilabda volt, de legalább beszélhetett hozzá.