Kell a légkeverés még a nem túl nagy méretű hungarocell dobozba is, ha teljesen egyenletes hőmérsékletet szeretnénk biztosítani. Rengeteget kísérleteztem a keltető tér különböző pontjainak hőmérsékletmérésével.

Az idei keltetéseim előtt körülbelül 8-10 évvel korábban keltettem utoljára, egy szintén saját tervezésű keltetőgéppel, melynek kapacitása csupán 14 db tyúktojás volt, és felülről melegítős (autóreflektor lámpával). Maga a keltető bútorlapból készült, de oldalra tettem fél cm-es hungarocell szigetelést, amit mondanom sem kell, hogy semmit nem ért. A kísérleteim azt igazolták, hogy ha középtájt a tojások felső szintjén mértem benne 38,6 fokot, akkor legszélen volt benne úgy durván 36,5, alul szintén hasonlóan alacsony, vagy még alacsonyabb érték. Kísérletképpen belelógattam egy ventillátort, de aligha kb. 20 %-ot segített. Az nem jó, ha csak simán belelógatjuk, hasonló mint mikor a hangszórót hangfaldoboz nélkül szóltatjuk, semmi mély hangja nincs. Mindezek ellenére a kelési arány leggyakrabban 85-90 % fölött volt (terméketlen tojásokat is beleszámítva), és még a tojásokat is egy irányba forgattam.

A mostaninak a belső mérete 34 x 42 cm, magassága 38 cm, a hungarocell falvastagsága 8 cm mindenhol. A fűtést alulra szereltem, ami 2 x 25 W-os szép zöld színű miniízzó. Na nem azért választottam zöldet, hogy a nyugtató szín hatására egy tojásból két csirke kelljen ki, hanem mert először mikor fehéret tettem bele, teljesen átvilágította a dobozt, és nem tetszett, meg hangulatos. A keltetőtér légtere és a fűtőtér egy funérlappal van elválasztva egymástól, de a funérlap mérete olyan, hogy amikor az ebbe szerelt ízzókkal együtt behelyezem a keltetőbe alulra, a peremen, illetve a széleknél marad kb 3 cm hézag, ahol a levegő szabadon tud áramlani. A közepén van egy ventilátor, ami a levegőt lefelé, a fűtőtérbe hajtja, majd onnan oldalt, a széleken fölfelé jön a meleg levegő, és az így kialakult cirkuláció keringeti a levegőt a keltetőben. Amikor felnyitom a tetejét, és pólóban vagyok, szépen érezni az egyenletes ventillációt az egész keltetőtérben. Maga a légáramlás sebessége annyira alacsony, hogy a 12 V-os számítógép hűtőventire csak 6 V-ot kapcsoltam, ezzel is tökéletes a légtér kiegyenlítése. Bárhova is teszem az érzékelőt, a „csupasz” hőmérsékletfüggő ellenállást, akár középre, akár alulra, akár legfelülre, legszélre, vagy a sarkokra, illetve a tojásokra, a hőmérsékletkülönbség 0,1 fokon belül van, vagyis nem érzékelhető. A hőmérsékletmérést úgy alakítottam ki, hogy két érzékelővel mérek, egyik a tojások fölött helyezkedik el kb 3 cm-el a hőmérsékletszabályzó érzékelőjével és a páraérzékelővel, egy másikat pedig mindig egy tojás falára szorítok, hogy annak a hőmérsékletét mérje, és így tudom ellenőrizni az önhő megindulását és annak mértékét. Sok időm elment a hőmérők tökéletes kalibrációjával is. Meteorológus hallgatóként bevittem az Országos Meteorológiai Szolgálat kalibrációs laborjába a digitális hőmérőt, és ott behitelesítettem. A T-függő ellenállással sorbakötöttem egy néhány kilo ohm-os trimmer potmétert, és azzal szépen behangoltam mindkét érzékelőt, így tökéletesen egyformán mér a kettő. Azonban itthon amikor betettem több lázmérőt is mellé, kiderült, hogy az OMSZ kalibrálója nem hiteleítette tökéletesen be a hőmérőmet, kb 0,6 fokkal a megfelelő érték fölé kalibrált, ennek volt köszönhető a keltetés első néhány napján a túl alacsony hőmérséklet. Ezt a higanyos lázmérők segítségével szépen helyretettem, hisz azok értékei közt a különbség nem haladta meg a 0,1 fokot, tehát bonyolult még a hőmérő hitelesítése is, itt pedig igazán számítanak a pontos mérések, hiszen órák múlhatnak egy tizedfok eltérő keltetési hőmérsékleten is keléskor, meghalni persze ennyitől nem fog az embrió, de én szeretem a precíz pontosságot, és a mostani keltetőmnél nagyon a pontosságra megyek.
Na aztán ez meglett, és elkezdtem méregetni a széleken az értékeket, és bizony jelentős különbségeket tapasztaltam ventillátor nélkül. Nálam mivel szélen jön föl a meleg, így ott kb 1 fokkal magasabb értékeket mértem, mint középen, a tojások szintjén. Pedig azt gondoltam, hogy a vastag hungarocellel ki tudom spórolni a ventillátort, de nem, viszont elég egy ici-pici kis légkavarás, és amikor beindítom, akkor hírtelen ugrásszerűen változnak az értékek, s egyenlítődnek ki teljesen a szélek és a középső részek között. Ez egy érdekes kutatás különben, mert amikor meg leállítom, a tojáson lévő érzékelő is jelentős különbséget kezd el mutatni a keltetőtér levegőjének hőmérsékletét mérő érzékelőhöz képest, fél fokot is, bárhol van a tojás. Valahogy a tojáshéj visszaveri a hosszúhullámoknak egy piciny hányadát, vagy nem is tudom mi ennek a pontos magyarázata. Mindez a keltetés első felében igaz, amikor már megindul az önhő, akkor már magasabb értékeket mérek a tojáson, és ennek arányában csökkentem a környezeti levegő hőmérsékletét, s persze szépen kijön a könyv által írt 37,2 körüli érték. Kísérletet tettem arra is, hogy lyukat fúrtam egy tojás tetejére, és beletettem a hőmérő érzékelőjét, ott is mutatkoztak az eltérő értékek. Ezzel nem szeretnék senkit sem elrettenteni, de ha elkezdenétek méregetni a keltető különböző részein pontosra bekalibrált, pici felületű érzékelős hőmérővel, akkor bizony meglepő értékeket tapasztalhattok ti is. Ha nincs tizedfok pontos hőmérő, akkor nem szabad elkezdeni a kísérletezést. Viszont maga a doboz szigetelése már jó nagyon, ennek köszönhetően körülbelül negyed annyit szünetel a fűtés, mint amennyit be van kapcsolva, így jön ki az a kis összteljesítmény, és természetesen nincs összefüggésben a berakott tojások számával. Ha többet rakok be, akkor csak a felfűtés tart tovább, na de 1 óra alatt nekem a 24,5 fokos szobahőmérsékletről beálltak a tojások hőmérsékletei is 37,8 fokosra. Ez is könnyen nyomon követhető azzal a megoldással, hogy két érzékelővel mérek, amíg a tojás hőmérséklete alacsonyabb a keltetőtértől, addig értelemszerűen alacsonyabbat mér a héjra rögzített érzékelő is. Ettől fogva én úgy határozom meg a keltetőtér hőmérsékletét, hogy mindig azt az értéket veszem alapul, amikor bekapcsol a szabályozó. Általában 1 tizedet emelkedik a kikapcsolásig, és az alsó értéket veszem figyelembe, hiszen a tojás nem képes fölvenni azt az 1-2 ercig tartó piciny többlethőt. A beillesztett kép a keltetőtér belsejét mutatja az elhelyezett érzékelőkkel.