Kösz, Yyesmith!
Csak udvariassàgbol vàlaszolok, mert szépen visszatért a beszélgetés a zsidòk történelmére, s olyan érzésem tàmadt, hogy esetleg zavargok az értetlenségemmel.

"Zsidò aki zsidònak tartja magàt és voltak zsidò ösei" -irod, tehàt nem az, akit esetleg màsok annak tartanak. Ez egyùttal vàlasz Bagatur1-nek is, aki szerint bàrkit le lehet "zsidòzni". Ha Bagaturnak lenne igaza, akkor viszont minden ember stresszben élhetne, hogy mikor tartjàk zsidònak és közösitik ki. Vagy még rosszabb: Bagatur szavaibòl azt venné ki az ember, hogy bàrmikor ujra megtörténhet a zsidòk mészàrlàsa, vagyis olyan személyeké, akiket annak akarnak tartani, valamilyen okbòl kifolyòlag.
Az igaz, hogy egy orszàgon belül a hagyomànyok, ünnepek megtartàsa mérvadò. Mint ahogy Europàban is minden orszàg a keresztény kultùràra lett fölépitve, az emberek is betartjàk az ünnepeket (Karàcsony, Husvét stb) még ha esetleg ateistàk is. Igy lehet Izraelben is a zsidò ünnepekkel. Viszont pl. Fr. o-ban (mivel az àllam el van vàlasztva a vallàstòl) mindenki szabadon követhet bàrmilyen vallàst. Okoz is problémàt a mindennapi életben pl. amikor a muzulmànok ramadan-t tartanak (nappal nem esznek, s a munkahelyükön fàradtak, nincs erejük dolgozni stb).
Ez a Bokobza nevü zsidò ember, akitöl akartam idézni (de ràjöttem, hogy inkàbb a vallàsi témàba valòk a meglàtàsai) azt mondja, hogy egy zsidò lehet egyùttal buddhista is, de kevésbé keresztény és föleg nem muszlim. (ennek okàn is lehetne elmélkedni, de itt OFF...)