Okoskodásod helyes, de nem adekvát a helyzetre.

 

Mert hiszen mi is volt a Babarczy által vázolt alapszituáció?

 

Meghívták (kíváncsiságból? pénzért? tiszteletből? - mindegy) egy janicsár- és szamurájképzőbe. (Minden párt körül gyülekeznek ilyenek, nem sok különbség van köztük, tehát hasonló kísérletet a amőbások körében is el lehetne végezni.) Rövid leírásából nem az derült ki, hogy ott rétegzetten gondolkodó és a történelmet oly alaposan ismerő fiatalemberek lettek volna jelen, akikben megvan a képesség minimuma az általad bemutatott válaszreakció kimunkálásához.

 

Nem, hanem - a leírásból sugalltan - előítéletes és ennek megfelelően arrogáns emberek, pártutánpótlékok, akiknek elkötelezettsége egyetlen pilléren nyugszik: ez pedig az előítélet, a klisékre rápakolt szemlélet.

 

Ez persze egy nagyon erős ozlop, talán a legerősebb, de egyben vézna is, mert kizárólagos, aki tehát előítéletre építi nézetvilágát ("a szocialisták hazaárulók és kész!"), az nagy bajba kerül, ha ezt az egy  pillért valaki megrengeti és közben nincs másik vagy több, amire súlypontját áthelyezheti.

 

Előítéletekre nem szabad információkkal, rábeszéléssel, bizonyítással hatni, kizárólag kérdésekkel lehet. Olyan kérdésekkel vagy felvetésekkel, amelyek összeütközést generálnak a prekoncepcióval, disszonanciát keltenek bennük és megnehezítik, kényelmetlenné teszik az előítélet zavartalan fenntartását. Előbb feszengést, komforthiányt, hosszabb távon - esetleg - revíziós hajlandóságot válthat ki belőlük.

 

Eszter - tévesen - azt gondolja, hogy egy ravasz beugratós kérdéssel megpördítheti azt a szemléletet, amit ezekbe a fiúkba évek óta, szisztematikusan és ellenbizonyítást nem engedve plántáltak bele, de ez még nem akkora baj, mert legalább nem verték agyon a helyszínen, a zavaró inkább az, hogy azt akarja olvasóinak beadni, hogy neki ez sikerült, hogy ő rést ütött a pajzson, mnt egy Johanna Travolta, sőt, továbbmegyek: az előítéletes és agresszióra épülő politikával szemben lám csak elegendő néhány jól megválasztott(nak hitt)
kérdés bevetése, és máris kellemes hely lehet az a kaszárnya, nem kell attól annyira félni, direkt örömmel fogunk bevonulni, hiszen az altiszteket egy pozitív felvilágosult képezte ki.

 

Van persze más magatartás is. Például, ha az általad említett 1. sz. válasz hangzik el, akkor fel kell állni, és a "Na, menjenek maguk a bús picsába... - én vagyok a hülye, hogy idejöttem"  köszöntéssel azonnal el kell búcsúzni, az esetleges tiszteletdíjat vissza kell adni és soha többé nem szabad a társaság környékére sem menni, mert akkor ők csak politikai küzdelemben győzhetők le, azt pedig nem teadélutánokon vívják meg.