Jobb egy kupleráj a kaszárnyában, mint kaszárnya a kuplerájban.
Bocsánat, megint idézek, látszólag megint távolról (akit nem érdekel, ugorja át), de ehhez nagyon ide kívánkozik Ottlik, aki sokat tudott a kaszárnyában lévő kuplerájról. (Bár valószínű, hogy ő a kuplerájt a szó másik értelmében használja, viszont így is jó ide.)
Az első emeleten két tanterme volt az évfolyamunknak. Én az újoncok java részével - Tóth Tibor és Eynatten kivételével - az A-osztályba kerültem; s bizony délután, amikor sokáig magunkra maradtunk, elég nagy kupleráj támadt a tantermünkben. Ezt az elítélő kifejezést mi is mindig rosszalló értelemben használtuk, holott ebben az esetben például kétségkívül jó dolgot jelentett. Amíg Bognár a B-osztályban volt elfoglalva, mi zavartalanul beszélgettünk, felálltunk a helyünkről, pepecseltünk a holminkkal, aránylag szabadon és békességben léteztünk. Ez volt a nagy kupleráj. Hangos beszéd, széktologatás, nevetgélés.
És egy másik részlet ugyaninnen, amit nagyon szeretek:
Az éjjeliszekrény a homlokáig ért - mert voltaképpen egy nagy, ormótlan, barna láda volt, amolyan kisebbfajta ruhásszekrény -, s ha a fiókjában keresgélt, lábujjhegyre kellett állnia. Nekem persze csak az államig ért az éjjeliszekrény. Fiókja egy rekesszel két részre volt osztva. Az ajtaja belsejére litografált „Szekrényrend” volt ragasztva, mely rajz és szöveg segítségével részletes pontossággal előírta mindennek a helyét. A fiók külön, felülnézetben volt lerajzolva, s benne ügyesen a szappan, fogkefe, körömkefe, körömolló, tű-cérna, a „nikkel ivópohár” meg egyéb, még „tartalék gombok” is láthatók voltak, s a művész mindent két példányban ábrázolt, balról az én rekeszemet, jobbról a szomszédomét, és szabad kézzel; a nagyobbik rajzon azonban, mely a szekrény rendjét szemléltette, vonalzót használt. Az összehajtogatott ingeket, zubbonyokat, nadrágokat ennélfogva vonalzóval élesen meghúzott, keskeny téglalapok jelképezték. Talán könnyebb lett volna az egész életem, ha nem használ vonalzót; talán bátrabb, jobb, különb ember vált volna belőlem.
/Iskola a határon/