Alpári Gnác válasz | 2009.04.12 21:17:46 Š (15330)

s én – szerintem – meg tudnám rendezni az ünnepséget.

 

Hát nyilván...

Előzmény: Fő Bundy (15329)

 

 

Ez tehát a Szerénység példaszobra a fórumon.

A Nagy Szerény Ember.

„Szerény, mint a kórság”: nincs mire szerénykednie, ám azt ő is tudja, hogy mindenkinek szépen, szerényen illik fórumozni az interneten. A szerénység fél dicsőség!

 

Egyébként a lényeg kontrollálható. Babarczy Eszter gyermeke (tudomásom szerint) abba az iskolába jár, ahol az én fiam tanult. Babarczy tehát bemehet szépen, és megkérdezheti.

Az történt ugyanis, hogy két diák megkeresett engem annakidején, mondták, szeretnének valami szépet, érdekeset s főként nagyon különlegeset táncolni a szalagavató bálon. Nem probléma, gyerekek – válaszoltam –, jó helyre jöttetek, a bácsi majd megoldja a gondot. Ezt mondtam. Majd mindkét kezemet beledugtam a seggembe, és röpke fél óra alatt kigondoltam, másfél nap alatt megírtam, összeállítottam, két hét alatt betanítottam a srácoknak a kért táncot (Theodorakisz és Michalisz Therzisz zenéjét használva ügyesen), és bizony, megtörtént, ami megtörtént: az előadás után Auschwitzot megjárt nagymamák egymás vállára borulva zokogtak a kertészeti egyetem aulájában. Plusz szakemberek ájultak a műsor láttán halomra (még a görögök is, ami nagy szó). Merthogy nékem ez csupán ennyi. Ujjgyakorlat. (Amúgy soha nem foglalkoztam koreográfiával, sem előtte, sem utána.)

 

Egy jó ünnepség megrendezésére bárki képes – már akiben van lópor.

Az esetek többségében a hozzáértés nem buzgalom, nem erőlködés, hanem fantázia kérdése. Elárulom, mi a titka. Az a titka a dolognak, hogy ha valami rossz, akkor nem „jobban” kell csinálni a rosszat, hanem egészen mást kell kitalálni helyette. És pontosan ahhoz szükséges a fantázia.

 

A zseniális találmányok jelentős hányada nem roppant tudásból, hanem valami elképesztően pimasz gondolati bátorságból, olykor vakmerőségből keletkezik.

Az impotens profik általában szürke-közepes szarságot alkotnak (már, ha sikerül nékik egyáltalán valamit is kiszenvedni magukból), majd úgy érzik, nékik is lett végre mire szerénynek lenniük.

Edison szerint „a lángész: egy százalék ihlet, és kilencvenkilenc százalék verejték”. Ám arra, hogy az egy százalék többet ér, mint a kilencvenkilenc, Einstein világít rá: „a képzelőerő fontosabb, mint az ismeret”.

A korrekt professzor Kornai. A guru mégis Liska Tibor volt hosszú évtizedeken át. Kornainak kaptafára jár az agya, Liskának kiismerhetetlenül (például Béres József eszéhez hasonlatosan).

Miközben vannak olyan emberek is, akiknek egyáltalán nem mocorog az agyuk. A fent idézett netmókusnak például egyetlen épkézláb hozzászólása nincs, miközben azt hiszi, hogy a szokványpimaszkodás, illetve a szokvány-szimpatikusan szerény tökfejség az igazi erény.

A tucatember bosszúja: mindenhová odabír köpni valami szokványosat-szmájlisat.

 

És ha már a tucatnál tartunk:

 

Alpári Gnác válasz |  2009.03.03 19:19:49 Š (11985)

Vajon jó írásból hány van egy tucatban?

Előzmény: Fel Bundy (11976)

  

Alpári Gnác válasz | 2009.04.05 12:18:21 Š (15136)

Vannak esetleg rossz szavak?

Olyanok amikből 12 van egy tucatban, ezért nem használhatjuk őket, ellentétben azon szavakkal, amik jók, ezért 11, vagy 13, esetleg i darab van belőlük egy tucatban és azokat meg szabad használni...

Vagy mi a fasz van tulajdonképpen?

Előzmény: gábornok (15131)

 

 

Hát, fasz az van tulajdonképpen, méghozzá jókora, ám ne keverjük a tárgyat a személlyel!

 

Alpári Gnác válasz | 2009.03.31 23:52:35 Š (14985)

Ismét kérdezem, van-e itt egy Almási Miklós, aki megmondja végre nekem, hogy jó hozzászólásból hány van egy tucatban?

11?

13?

i?

Bármely más szám? Mennyi?

Előzmény: Fő Bundy (14979)

 

 

Nagyjából erre mondja a magyar, hogy erőlteti, mint éhes ember a szarást.

 

Mert ő ugye megszámolta már. Azt persze nem tudja, hogy a tucat a tízes számrendszerben nem matematikai, hanem minősítő kategória, merthogy matematikai fogalom nem is lehet értelemszerűen. Ám a Húsvéti Okostojás megszámolta. Előkapta a sifonérból régi golyós-tologatós számológépét és megszámlálta a tucatot: 13? – kérdezi tettetett csodálkozással, majd büszkén tekint az asszonyra: ugye, anyukám, ugye, hogy én ezt milyen jól megszámláltam, és aztán ugye, hogy milyen jól, milyen frappánsan kérdeztem meg az interneten: 13?!

 

Igen, lehet tizenhárom is. Némelyek hosszútucatnak (vagy péktucatnak) nevezik, de nem ez a dolog lényege. A tucatban általában azért van tizenkettő, mert a tucat egyik tagja sem értékesebb a másiknál, mind olcsó, silány, de a legjobb esetben is csak kommersz.

 

– Hogyé aggya a tojást?

 

– Forint húsz.

 

– Kicsik ezek. Forintér?

 

– Mennyi kéne?

 

– Forintér viszek egy tucattal.

 

– Vigye…

 

Megvette, hazaviszi, megszámolja, megnézi, és újra kiderül: a tucatban tényleg tizenkét darab kicsike (olcsóér vett) tojás található. Tizenkettő. Se több, se kevesebb, és mindegyik pont annyi, mint a többi.

Leszámítva persze a péktucatot, na de hát szerényen tudatlannak lenni a legegyszerűbb. Az ilyenből akár még Babarczy Eszter is lehetne. Legalább egy tucattal. Persze csakis akkor, ha nem faszozik az illető harsányan, hanem szépen, Babarczy-szerényen így kezdi a mondatot mindegyre: „nem tudom”. Merthogy valóban nem tudja. Például nem tudja, hogy a péktucat 13. Ezért égeti magát tucathülyeként az interneten. Ráadásul indokolatlanul durva alpárisággal:

 

Alpári Gnác válasz | 2009.04.05 12:18:21 Š (15136)

Vagy mi a fasz van tulajdonképpen?

Előzmény: gábornok (15131)

 

Akkor hát nézzünk néhányat belőlük:

 

Italba fojtotta bánatát. (Mi a fasz van? Nem tudott úszni a bánat, ezért aztán megfulladt?)

 

Ki korán kel, aranyat lel. (Sokszor keltem korán, de soha nem leltem aranyat.)

 

Borban az igazság. (Mi a fasz ez is? Boroshordóba esett az igazság?)

 

A bőrére megy a játék. (Rámegy a bőrére? Rámendegél?)

 

Fordul a kocka. (Merre fordul? A szántóföld felé?)

 

A kocka el van vetve. (Mondom én, kiment a kocka a vetésbe, és ott már el is vetették a földművesek.)

 

Kockára teszi az életét. (Az egyik földműves közben rárakta az életét az elvetett kockára. Azóta a föld alatt vannak mindketten. Elvetve.)

 

A fejével játszik. (Mi a fasz van megint? Valaki a pöcsével játszhat, de a fejével nem.)

 

Amíg a készlet tart. (Valóban? Utána már nem? Ha elfogyott, akkor már nincsen belőle? A fasz gondolta volna.)

 

Eb ura fakó. (Kinek az ura a milyenje? Bercsényi is egy fasz.)

 

Arany János pedig még nála is nagyobb fasz: Jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek. (Fasság! Nem lesz a hal a tortán jobb ízű attól, hogy sokan zabálják a’ la Carte, a’ la Babarczy Eszter.)

 

Lassú víz partot mos. (A gyorsfolyású víz nem mos partot? Dehogynem mos! Sőt még gyorsabban is, mint a lassú. Már amennyiben van mosógépe a víznek.)

 

Az üzlet az üzlet. (Mi volna más? Hagymahámozógép, vagy mi a fasz?)

 

 

És a végtelenségig folytatható – már amennyiben tudjuk, hogy meddig ér a végtelenség vége. Nagyjából addig, ameddig tizenegy péklapát van egy tucatban. Vagy tizenhárom. De semmiképpen sem tizenkettő. Merthogy a tucatfaszból van pontosan tizenkettő.