Gondoljátok meg válasz | 2009.04.11 15:41:49 © (
15300)
Egyelőre csak a jobb sorsra érdemes Esztert korbácsolja, azt viszont annyira, hogy el is hagyta a topikot. Ami szerintem óriási hiba volt részéről...
Előzmény: gábornok (15283)
A kényszer nem hiba. Muszáj volt elhagynia a topikot. Miért?
Egyebek közt azért, mert te magad fogalmazol így:
Gondoljátok meg válasz | 2009.04.11 15:41:49 © (
15300)
Na szóval csak annyit akartam mondani, azért látogatom ezt a rovatot, hogy ezt az őrült,* Békéscsabához kapcsolható, kőművesből avanzsált publicistát, olvashassam. Tudom, hogy sokkal kisebb szenvedélyért is büntettek már embert, sőt talán már akasztottak is, de be kell vallanom, hogy tetszik, amit és ahogyan ír.
Előzmény: gábornok (15283)
És akkor nézd meg ezt a lehetséges változatot:
Gondoljátok meg válasz | 2009.04.11 15:41:49 © (
15300)
Na szóval csak annyit akartam mondani, azért látogatom ezt a rovatot, hogy Babarczy Esztert olvashassam. Mert be kell vallanom, hogy tetszik, amit és ahogyan ír.
Előzmény: gábornok (15283)
Érted már? Ha ezt írod, Babarczy még mindig itt van. Talán. Mert a tehetségtelenségénél csak a hiúsága nagyobb. Talán.
Egyébként én nem korbácsolom Babarczy Esztert. Én itt Tristét korbácsolom, Babarczy nem méltó a korbácsolásra.
Gondoljátok meg válasz | 2009.04.11 15:41:49 © (
15300)
... óriási hiba volt részéről, hiszen egy közszereplő, addig közszereplő, amíg beszélnek, írnak róla,hogy mit az teljesen közömbös.
Előzmény: gábornok (15283)
Ezzel pedig, ha lehet, még jobban megnyugtattad az amúgy sem háborgó lelkiismeretemet. Merthogy te mondád: írhatok bármit Babarczy Eszterről, csak jót teszek néki, írhatok akármit, csakis a hasznára válik. Vagy nem így értetted?
Komolyra fordítva: hülyeséget beszélsz. A közszereplő nem addig közszereplő, amíg beszélnek róla, hanem akkor közszereplő, ha ő beszél (ír) olyasmit, ami részint közérdekű, részint közérdeklődésre tart számot. Láthatóan az a kényszerképzeted – már, ha az vagy, akire gondolok hirtelen –, hogy elegendő csupán egy új frizu, elég beleböffenteni valami vérbarom közhelyszerűséget az éterbe, osztán beszéljenek, bégessenek róla a birkák orrvérzésig. Persze. Miként a színésznő is attól színésznő, hogy „beszélnek róla”. És amivel nincs is különösebb baj, csak nehogy kollégának szólítsa Csortos Gyulát a színésznő, mert akkor aztán megkapja a beosztását a színésznő: „Kolléga?!? Mióta vagyok én kurva?”
Tehát azt akarom mondani, hogy lehet közszereplő (pro forma), ám semmiképp sem lehet „kolléga” az a frizu néni, akinek csak az új frizujáról, esetleg egy-két elböffentett marhaságáról beszélnek az emberek. És hogy mit beszélnek? „Az teljesen közömbös” ugyebár.
Nos, ez az alaptévedésed, innen csakis rossz irányba futkoshatsz, akármerre indulsz el.
Ha pedig találkozol Babarczy Eszterrel, mondd meg néki, megtanítom írni, ha akarja, s ha van a lelkében a dolog iránt megfelelő alázat. Puszta ripacskodással ugyanis nem fog menni, ha ráncosra erőlködi magát, akkor sem. Ezt is megmondhatod Babarczy Eszternek. Ha találkozol vele.
Ja, és még valamit (mert nem állom meg): azt írod, hogy az „őrült” a „világot korbácsolja”, majd pontosan ugyanott, hogy nem a világot korbácsolja az őrült, hanem „csak a jobb sorsra érdemes Esztert korbácsolja”. Csak. És mégsem potenciális őrültről, hanem par excellence őrültről beszélsz. Olvasd csak el, amit írtál! Nem szégyen az. Az ember megfogalmaz valamit, majd újraolvassa, kijavítja a szöveget, újraolvassa, kijavítja, újraolvassa, kijavítja… Nagyjából így megy ez.
Szóval. Ha akarod, téged is megtanítalak írni. Hozd magaddal Babarczy Esztert, csináljuk hármasban! Én fölveszem a padlizsános köténykémet, hátha attól jobban figyeltek majd arra, amit mondok. Korbácsot ne hozzatok, merthogy az már kemény perverzió volna. Komolyan mondtam az imént: nem akarom én Esztert korbácsolni. Helyette esetleg fölvehetem a tigrismintás boxeralsómat (a kötényke alá), már többször bevált, abban szoktam a nejemnek gyurcsányi hímbajadér táncot lejteni a nappali és hálószoba között, garantáltan rájön tőle a röhögés. Ti is kipróbálhatjátok, a feleségem nem irigy természetű ilyen értelemben.