Nézd, ha a Hajdú-Bét leépítése tényleg úgy történt, ahogy ezt Bayer leírta, az nem szép dolog. Bár van pár kérdés ezzel kapcsolatban, de ez a cég és a tulajdonosai ügye.
Egy másik kérdés viszont a termelőké. Jó lenne tudni, hogy milyen konstrukcióba végezték a termelést a Hajdú-Bét részére. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződések - amiken keresztül itt is folyt a termelés - elég sok konstrukciót megengednek. Kezdve azzal, hogy a termeltető cég adja a csibét és a takarmányt, a termelő viszont a technológiát. Ebben a konstrukcióban nem lehet nagyot bukni.
Szélsőséges esetben az is lehet, hogy a csibét és a takarmányt is a termelőnek kell beszerezni, ebben az esetben már nagyobbat lehet bukni. Viszont ebben a konstrukcióban a termeltető általában előírja, hogy honnan lehet beszerezni a csibéket és honnan a takarmányt, valamilyen szinten ezeket a forrásokat is az érdekeltségi körében tartja. Ilyenkor a termeltetővel szembeni követeléseket át lehet vinni ezekkel a cégekkel szembe, magyarán be lehet számítani a tartozásba.

Nekem ez a kilenc halottas história elég hihetetlenül hangzik, nagyon könnyelműnek kell lenni ahhoz, hogy valaki nagyot bukjon.