Na szóval.

Mesélek nektek az uszodai gondolataimról. :)

 

Előzményként tudnotok kell, hogy reggel visszaolvastam a topik elejére; no nem az egészet, csak az első 500 hozzászólást, ott is elsősorban bekapcsolódásom kezdetétől...(bár az elejébe is belenéztem)

 

Pl. Petyus te már egész korán benéztél ide. Pontosabban Erefre emlékeztem, hogy majd az elejétől jelen volt, de te akkor váltál számomra ismertté, amikor elejtetted ájedzsís poénodat :)

Nem tudom, érezted-e akkor, de borzasztóan mérges voltam rád :))))

Igaz, akkoriban nagyon paranojás voltam, és sokmindent vettem bántásnak. Azt is kifejezetten annak értékeltem...sőt azt hittem abszolúte direkte volt. Különbenis általában véve is túlérzékeny vagyok.

Hamar felkaptam a vizet, viszont így visszanézve szerintem ti is türelmetlenebbek voltatok velem :)

Tény, hogy szoknom kellett ezt a fajta társalgást. Ráadásul, azóta is így elnézve egész komoly kis társaság vagytok itt, én meg egy egészen komolytalan nőszemély.

És valóban igyekeztem megfelelni a ti tudásszinteteknek, mert az én zenei műveltségem nagyon gyatra ám.

Lényeg, hogy arra jutottam, hogy mindannyian nagyon aranyos pasik vagytok, és tök jó itt lenni köztetek. Kedves Topiktársak!

 

 

 

apropó: van ám akit még nem ismerek személyesen! ;)))