"Természetesen a történetirò is ember, vannak érzelmei, de ha becsületes, akkor igyekszik pàrtatlanul irni."

 

Ez esetben nem igazán sikerült...

 

"Jordanes jut eszembe, aki pl. rengeteget irt a hunokrol, de gòt lévén gyülölte azokat és minden rosszat összehordott ròluk."

 

Ne feledd, hogy Attila seregében nagyrészt gótok harcoltak. Catalaunumnál is és előtte is.

 

"nem kellene "leantiszemitàzni" egy történetiròt azért (föleg a Történelem rovatban, nem a Polidili-ben), mert pl. érzelmileg közelebb àll a magyarokhoz, mint a zsidòkhoz"

 

Először is nincs ilyen megkülönböztetés, mert a zsidók is magyarok, legalábbis a magyar zsidók. Ezt nem így gondolni már kirekesztő álláspont.

 

Másodszor pedig, ha egy ókortörténeti mű nem antiszemita, akkor hogy a fenében derülhet ki egyátalán az, hogy a szerző a zsidókhoz áll e közelebb érzelmileg, vagy egy ezer évvel később megjelent néphez?

 

"Arra is kivàncsi lennék, hogy a "szent" iràsokon kivül milyen történelmi adatok igazolnak bàrmit is a zsidòk történetével kapcsolatban a kétezer évvel ezelöttnél régebbi idök vonatkozàsàban?"

 

Ha 2500-at vagy 3000-et írsz, akkor nagyon kevés dolog. A Bibliát lehet forrásként kezelni, de semmiképpen sem úgy, hogy ami benne van az pont akkor és pont úgy történt meg, hanem megfelelő forráskritikával kezelve, nem szem elől tévesztve, hogy a Biblia rendelkezésünkre álló változata egy sokkal későbbi, koncepcionális szerkesztés eredménye.