Néhány éve, egy nagyon moníliás tavasz után az egyik faluban láttam egy olyan kajszit, amelyiknek az egyik ága benyúlt az eléggé széles eresz alá. Az az egy ág, azon a szakaszon, ahol nem ázhatott meg, roskadásig volt terméssel, úgy, hogy alá kellett támogatni. A fa külső részei tele leszáradt vesszőkkel. A gazdája természetesen úgy értelmezte, hogy az eresz alatt "nem fagyott meg" (egy fagymentes tavaszon).