Ràgodtam még kicsit ezeken...
Magyaràzatod alapjàn annàl inkàbb az a véleményem, hogy ha történelemröl van szo, nem kellene politikai huzàsokkal jönni elö, valahànyszor nem értünk egyet egy történetirò véleményével. Természetesen a történetirò is ember, vannak érzelmei, de ha becsületes, akkor igyekszik pàrtatlanul irni. Föleg ha egy modern történetiròròl van szò. Mert, hogy az antik- és középkorban nem volt igy, arra rengeteg példa van. Jordanes jut eszembe, aki pl. rengeteget irt a hunokrol, de gòt lévén gyülölte azokat és minden rosszat összehordott ròluk. (a pozitiv jelleget elhallgatva, a negativot pedig eltùlozva - ki tudja mennyit hazudott is?). Mégis a késöbbi iròk o"t hasznàljàk forràsnak.
Azt akarom ebbo"l kihozni, hogy nem kellene "leantiszemitàzni" egy történetiròt azért (föleg a Történelem rovatban, nem a Polidili-ben), mert pl. érzelmileg közelebb àll a magyarokhoz, mint a zsidòkhoz. Lehet, hogy történetileg (9/11 szavaival élve:) "baromsàgokat" irt, de akkor meg kéne magyaràzni miért? Ez nem neked szòl, inkàbb az àltalànos hangnemnek a jellemzöje a topicban.
Persze tudatàban vagyok, hogy kényes kérdéseket feszeget ez a téma, de mindenkinek meg kéne örizni higgadtsàgàt, s nem érzelmi (vagy politikai) ügyet csinàlni belöle.
Arra is kivàncsi lennék, hogy a "szent" iràsokon kivül milyen történelmi adatok igazolnak bàrmit is a zsidòk történetével kapcsolatban a kétezer évvel ezelöttnél régebbi idök vonatkozàsàban?