Derekasan telepakolták a színpadot, különösen a billentyűs körül, de nem a Hammondé a főszerep sajnos.

-------------

Nemrég felfedeztem magamnak egy általam eddig nem ismert orgonostát, Billy Larkint. Legtöbbször ő hozza a basszust is. Stílusában Jimmy Smith és Booker T. közé tudnám besorolni. Kevésbé kommersz (rock, soul) mint Jones, de kevésbé jazzes mint Smidt. A hatvanas években nagyon aktív volt. Itt van első, 1964-es lemezének nagy sikere a Pigmy.

Keményen megfogja a témát. Ráadásul a nagylemezhez képest itt a kislemezen a B oldalon tovább variálja. Mostanában ő az új kedvencem.

Ha még hallgatnátok: On Broadway 1966.