Nem kell, hogy kényes kérdés legyen a kerítés! Tőlünk lakóktól válik valami kényessé.

Miért ne tarthatnánk tiszteletben az emeleti lakók döntését, miszerint lezárják, vagy szabadon hagyják a korlátokat. Pusztán azért, mert ez az Ő döntésük. Ezzel egyetlen más szomszéd pihenését nem zavarják, mint ahogy a kerítésesek sem. 

Nem támogatnám az uniformizálást, hisz minden családnak más-más céllal épült a kerítése. Ha összhangot akarnánk a magasságot illetően, az nem védené a babát a leeséstől, továbbá nem tartaná vissza a nagyobb testű kutyát sem.

A "kívül tuja- belül a kerítés" sem tűnik kivitelezhetőnek. Ha ugyanis a talajvastagság nem megfelelő, akkor a sokadik telepítés sem járhat sikerrel.

Nem beszélve az anyagi terhektől. Mindannyian ismerjük a növények árát.

Egyébként a fa nem idegen a ház arculatától, számos helyen látjuk hangulatos áthidalókként. Továbbá a sajátossága, hogy az idő múlásával elszíneződik, patinássá lesz és így tökéletesen illeszkedik a terméskőhöz is.

De továbbmegyek: ha a talaj engedi és a kerítésekre felfuttatható valamilyen egész nyáron virágzó futó, akkor ez a mediterrán stílusúra álmodott lakópark a kerület "ékszerdoboza" lesz.

Ilyen környezetben pedig a jó hangulatú lakóknak nem esik majd nehezükre zárni maguk után az ajtókat, lehajolni a szemétért.

Tudom, hogy a jó példa "ragadós", és hiszek magunkban, hogy sértegetés nélkül képesek leszünk egymás mellett élni.

Szép estét mindenkinek!