Alapvetően nem értek veled egyet. Valakire rámászni, csak azért, merthogy téged irritál az illető, pitiáner dolog. Ha nincs általános, lényegi mondandód Babarczyval kapcsolatban, akkor teljesen értelmetlen éppen vele foglalkoznod, bárhogyan is értsd a „lehányás” szót. Miért kell valakit csak lehányni? Miért kell Babarczy Esztert lehányni? Erre a kérdésre nincs válaszod. És ezért nulla az, amit művelsz, akár röviden okádsz bele a virtuális térbe, akár hosszabban. Sőt a nullánál is kevesebb vagy. Kártékony ember.

 

Többször leírtam: Babarczy Esztert nem ismerem, nekem soha semmiben nem ártott, velem soha rosszat nem tett, semminő személyes viszony, érzelem nem fűz hozzá. Nem szeretem és nem gyűlölöm.

 

Van viszont egy magyarországi jelenség (s ez a fórumozók többségére is vonatkozik), mely szerint a nyilvánosságban nyomuló tovarisnak semmi mondandója nincs (te is ilyen vagy), semmi célja nincs a publikálással, csak maga a nyomulás. Több tízezren vannak olyanok, akik azzal szórakoztatják magukat, hogy hosszabban-rövidebben, durvábban-decensebben – lehányják egymást a nyilvánosság előtt (Babarczy Eszter is ilyen). Voltaképpen nincs közlendőjük, túl azon, hogy például „hányhatnékom van tőled” stb.

 

Ez káros jelenség. Melynek egy másik (számomra döbbenetes) vonatkozása, hogy az efféle, csak szerepelni vágyó Babarczy Esztereket, viszonylag komoly emberek veszik sokszor egészen komolyan.

Én erről beszélek.

 

Tehát nem lehányni kéne Babarczy Esztert (még „önkritikai éllel sem”), hanem megkérdezni tőle, mégpedig konkrétan: na, ezt akkor most miért írtad, azt miért mondtad, amannak mi az értelme? stb.

 

És hogy miért pont Babarczy Esztertől? Én tudjam? Ő jelentkezik mindegyre mindenhol, ő terjeszti a hülye szövegeit. Vagy nem? Ha pedig így van, akkor vajon mire, kire reflektáljon az ember? Vásárhelyi Mária szövegeire? Ő ident nicken egyáltalán nem jelentkezett. Persze, Vásárhelyi is exhibicionista (mindenki az, aki szerepel), míg viszont ő ismer mértéket. Ezért valamennyire védve van a kritikával szemben, sőt még a hányásokkal szemben is bizonyos vonatkozásban.

Vásárhelyi attitűdje tehát magatartásminta is lehet. Míg Babarczy nem ezt a mintát követi, hanem az ellenkezőjét. Például megtámadja a másik ember farkát, feleségét, mindenét, majd szánalmasan vinnyog, ha kérdőre vonják. Na most szerintem ezért egyáltalán nem kell lehányni, ezért sem kell lehányni őt (de még „önkritikai éllel” sem), hanem meg kell tőle kérdezni: miként illik egy egyetemi oktató (nő) szájába például a „dugás” szó primitív, alpári használata?

Érdemes megkérdezni ezt, ha kell, többször is, hátha egyszer válaszol rá.

Mert aki nem válaszol érdemben az érdemi kérdésre, az magamagát hányja le intellektuálisan.

 

Ezt írod: „Én BE-re nem behányok a szó nem-Polidilis értelmében, tehát nem lehányom, hanem meglehetősen őszintén írok róla röviden”.

 

Tévedésben vagy, pajtás, mert nehogy már nick létedre te legyél itten nagyon őszinte! Majd akkor leszel őszinte, ha a valódi neveden jelentkezel a véleményeddel. Vagyis még annyit sem tudsz a fórumozásról, hogy a nicknek nem őszintének kell lennie (annak ugyanis semmi jelentősége), hanem a nicknek értelmes, pontos, adekvát szövegeket kell(ene) megfogalmaznia. Mert az az „őszinteség”, amely mögött nem áll valós személy valós kockázatvállalása, röhejes őszinteség. Olyan vagy, mintha zacskót húznál a fejedre, eltorzítanád a hangod, miközben azt üvöltenéd: én bátran, őszintén behányom a véleményemet.

 

Ismétlem: ha nick vagy, ne őszinte legyél, hanem értelmes! Nick-ként akkor érsz valamit.