Fotó: Ilovszky Béla - Farkasok és bárányok

 

"Annak a stílusnak olyannak kellene lennie, mint amilyenben Szervét Tibor jeleskedik. Nem színezget fölöslegesen, nem ragadtatja magát túlzásokra, takarékosan játszik, mégis nyomatékos a jelenléte. Jóllehet csak később lép színre, a legfőbb szereplő lesz. A földbirtokos Berkutov olyan fölényt mutat, amitől a helyi kisvadak is megjuhászodnak."

(Bogácsi Erzsébet: Vegyes galéria = Criticai Lapok, 2009/1.)  

 

"(...) brillíroznak a színészek, Almási Éva és Szervét Tibor kiváltképp. A minden hájjal megkent Murzaveckaja (Almási Éva), a világ előtt az ájtatos(kodó)-jótékony(kodó) asszony álorcájában ördögi tervet eszel ki, miként ugraszthatja egymásnak a helyi nagyságokat, hogy becsapva őket, saját vagyonát gyarapítsa. Kihúzott derékkal utasítja alárendeltjeit, fenyegeti zugügyvédjét, kétrét görnyed viszont a dörzsöltebb földbirtokos Berkutov előtt, aki Szervét Tibor képében nála jóval fondorlatosabb, nagyvilágias.

A színész könnyedén odavetett mondataival, takarékos gesztusaival megzsarolja a törvénytelen akciókban addig lubickoló Murzaveckaját, aki saját vermébe esik."

(Metz Katalin: A színész:létünk tükörképe vagy bábu = Magyar Szemle Könyvek, 2009/2.)