Nem hiszem, hogy azért jössz ide, mert érdemben vitatkozni akarsz, de ha mégis...
Pontosan mit mondtam Friderikusz műsorában (és melyikben?), ami szerinted "elvárásnak" felelt meg, sőt "túlteljesítette" a normát?
Egy nyilvános térben ahhoz kell bátorság, hogy 1. az adott közeg, hallgatóság előítéleteivel szembenálló nézeteket fogalmazz meg, vagy 2. tabukat törj meg, vagy 3. felrúgj magától értetődőnek tekintett axiómákat, vagy 4. önkritikát gyakorolj, vagy 5. áthágj "tilos" szimbolikus határokat, vagy 6. az adott közeg számára mérvadó tekintélyi figurát bírálj -- és természetesen viseld ezek közül bármelyiknek a következményeit.
Ez kissé absztrakt így, de egészen konkrét dolgokra is le lehet fordítani. Viszont csak konkrét esetekben lehet megvizsgálni, hogy valaki bátran vagy gyáván foglalt-e állást. Értem, hogy általánosságban azt kéritek rajtam számon (a jobbos olvtársak), hogy miért nem kiabáltam hangosan és undortól eltelve, hogy monnyonle. A jobboldal számára nem létezik más dimenzió, mint a monnyonle vagy a nemonnyonle. Nem mondom, hogy ez nem adekvát választóvonal, de ha én azt képviseltem volna 2005-től fogva, hogy monnyonle, akkor nem bátor lennék, hanem jobboldali. Ami nem ugyanaz. Ezzel szemben én nem vagyok jobboldali, és nem gondoltam, hogy Gyurcsány illegitim (most sem gondolom), bizalmat szavaztam és vártam, hogy megvalósítson valamit abból, amit szándékozott, ennek a programnak az alakulását és megsemmisülését követtem kritikus szemmel. Aztán amikor látszott, hogy nem tud megvalósítani semmit, önvizsgálatot tartottam, és megpróbáltam megérteni, hogy miben tévedtem, amikor bizalmat szavaztam neki.
Az én kritikai attitűdöm a baloldali liberális gondolkodáson belüli kritika volt, és most is az. Ilyen nüanszokhoz persze a jobbos kollégáknak nincs türelme, és végül is ezt nem is kifogásolom. Egyedül azt kifogásolom, hogy bértollnoknak neveztek, ugyanis ez marhaság, a helyzet, Magyarország, a sajtó és az értelmiség teljes félreértése. Lehet, hogy vannak bértollnokok (én egyet se ismerek), de a baloldali liberális szerzők többsége nem az. Ezt kéne valahogy megemésztenie a jobboldalnak: hogy van, aki nem osztja a zsigeri meggyőződéseiket, mert más meggyőződései, értékei és szempontjai vannak.