orlanda válasz | 2009.03.26 19:45:06 (14489)
Most az a jelenség érdekel, hogy vannak emberek, akik nem bunkók, nem pszichopaták, nem vérszomjasak és nem akarják feltétlenül mindenáron megalázni embertársukat?
Előzmény: cigányok ideje (14488)
cigányok ideje válasz | 2009.03.26 20:03:45 © (14494)
Kire gondolsz konkrétan? Név szerint. Én ugyanis neveket említettem: Almási, Eörsi, Esterházy, Babarczy. Ti. ez így korrekt. A levegőbe pufogtatni nem korrekt. Mert nem lehet rá érdemben válaszolni. A semmire nem lehet válaszolni.
Kire gondolsz konkrétan? Ki nem akar itt embertársakat megalázni? Babarczy Eszter? Az a Babarczy Eszter, aki hétszámra azzal foglalkozik, hogy én „elmebeteg” vagyok-e, vagy sem, „áll-e” a farkam, vagy nem áll, „impotens” vagyok-e, „frusztrált” vagyok-e, „irigy” vagyok-e… és így tovább, szinte a végtelenségig.
Csak nem rá gondolsz? Ha nem, akkor kire? Netán saját magadra? Soroljam a jelzőidet?
Előzmény: orlanda (14489)
orlanda válasz | 2009.03.26 20:08:58 (14497)
Konkrétan mindazokra gondolok, akik ilyesmit nem tesznek:
"Azóta is megy minden úgy, mint annak előtte, nem mondja néked senki, hogy akkor most már séta, Eszterke, buta vagy, Eszterke, menjél szépen bérszámfejteni! "
Előzmény: cigányok ideje (14494)
Ez nem megalázás. Ez egy publicisztikai fordulat. Itt arról van szó, hogy a tehetségtelen embert nem hívják többé szerepelni a tévébe. Ennyi. Nyilván nem a fenti szavak kíséretében, de nem is az a lényeg, hanem a mondandó tartalma: a szerkesztő nem hívja többé a műsorába, a tanszékvezető nem hosszabbítja meg a szerződését stb. Ez nem megalázás. Ez elutasítás.
Publicisztikában leírjuk a „buta” szót (intellektuálisan korlátolt embernek tartom Babarczy Esztert), de még ez sem megalázás. Még kevésbé „bunkó”, „pszichopata”, „vérszomjas” attitűd.
Komolyan gondolod a jelzőidet? Ha valaki leírja a másikról, hogy buta (mert notóriusan butaságot ír az illető a HVG-ben is, az interneten is), akkor az már helyből vérszomjas? Érzed te egyáltalán a szavaid súlyát? Tudod, hogy miről beszélsz?
Nézd, az a
nő, aki a
polgári nevén kezdi el egy ismeretlen nick farkának állagát minősíteni a világhálón, nagyon buta nő (még férfinak is buta volna), mert ilyesmit a kevéssé korlátolt fórumozó fikázó nicken csinál. Na most, ha egy efféle emberről leírom, hogy buta (mert hát buta a lelkem), akkor én mindjárt vérszomjas vagyok? Pszichopata vagyok? Örüljön Babarczy, hogy szóltam, legközelebb talán nem tesz hasonló marhaságot! És ami nyilván az ő hasznára válik.
Egyébként általában az emberek saját magukat alázzák meg. Az ostoba viselkedésükkel.
A másik által való megaláztatottsági helyzetbe úgy kerülhetsz, ha
vétlenül mutatkozol gyöngének, esettnek (például zsidónak, cigánynak születsz, nyomorék vagy, ijedtedben bepisilsz stb.), és ezért a többiek kigúnyolnak, ilyen értelemben valóban megaláznak. Míg viszont például Fekete Dákó sajátmagát alázza meg azzal, hogy olyasmit tesz, amire nincs kényszerítve. És persze Babarczy Eszter is maga magát alázza meg végső soron. Egyáltalán nincs kötelezve arra, hogy itt az ő mérhetetlen, már-már önmaga által is szabályozhatatlan tehetségéről regéljen jó hosszan.
Bástya elvtársnő.
Ráadásul azt hitte, szegénykém, hogy ebben a szánalmasan Kiszel Tünde-i oda-vissza öntömjénezésben partnerra talál bennem. Nem én alázom meg ezzel, hanem saját magát teszi röhejessé. Egyébként pontosan ezt csinálták Esterházy Péterrel az Élet és Irodalomban. Mint az óvodások. Kölcsönösen biztosították egymást arról, hogy mennyire, de mennyire kurvára tehetséges művészeknek tartják ők egymást kölcsönösen.
Én pedig erről nem tehetek. Ismétlem: nem én alázom meg őket, ők járatják le saját magukat.