Ez szerintem nem így van. Arra gondolsz, hogy csökken a nyugdíj->csökken a nyugdíjas fodrász bevétele, mert nem lesz pénze a nyugdíjasnak rá->csökken a fodrász kedvenc kisboltjának a bevétele, mert a fodrász kevesebbet tud költeni...

Azt vedd észre, hogy az egyes hatások között egyre kisebb összefüggés van.

Értem az ellenvetést és valóban, szükség lehet arra, hogy modellezzük, hogy Magyarországon ma a fogyasztásra költött jövedelmeknek milyen százalékát érinti az állami újraelosztás (azt gyanítom, igen nagyot) és azt is, hogy mi lehet egy mondjuk tízszázalékos - defláció vagy majdnem defláció és magas kamat melletti -  bevételcsökkenése egyes szektorok jövedelmezőségének a fenntartható alá csökkenésére (azaz hogy hány kisbolt és ingatlanprojekt és utazási iroda  és autókereskedő és szolgáltató kényszerül teljesen abbahagyni a tevékenységét,  ha a forgalma csupán tíz százalékkal csökken...)

Én azt gondolom, hogy a már most is alacsony összegeket mozgató és ezért rugalmatlan háztartási  fogyasztási struktúrában az alapvető szükségletek kielégítésén túlmenű szolgáltatási és iparcikk-igények lényegében teljesen befagyhatnak.

És akkor még nem beszéltünk egy szintén erősen határértékhez kötött, tehát igen nagy áttétellel hatni képes tényezőről: a devizahitelek bedőléséről, ami igen könnyen három-ötszázezer családot lényegében a segélyezetti körbe taszít  a fogyasztói és adózói körből, valamint teljesen felszámolja a lakossági építőipar több mint felét... állami beruházásokra meg mindebből adódóan még kevesebb a pénz...