1. Én sem vagyok több annál, csak próbálom megválogatni a szavakat.

2. Azt honnan vesszük (objektív módon megerősített?), hogy naponta telefonált Bécsbe (és még csak nem is a szülei hívogatták)? Ez annyira abszurd, hogy kénytelen vagyok azt mondani, egyszerűen hazugság vagy színes kis sajtófordulat. Mondjuk O. mobiljának birtokában könnyen ellenőrizni lehet.
Ha mégsem valótlanság, akkor nálam borul a "bili", az egész nagy sztori az önálló, felnőtt 22 éves nőről, aki már éve egyedül járja a világot, dorbézol nagyokat prágai söröskriglik és olasz kujonok társaságában. Csakhogy, akkor ez nagyfokú önállótlanságot is takar, ami könnyen vezethet labilis lelkiállapothoz.

3. Sokkal korábban kifejtettem, hogy szép dolog ez a 2-3 nap alatt felvert keresési hadjárat, de nekem akkor is, most is "red herring", azaz műveleti háttér és aktivitás nélkül nem sikerült volna ennyire gyorsan ennyire magasra verni körülötte a hisztit. Ami direkt módon torzította és torzítja bárki véleményét, aki közvetlnül ismerte őt. "O. a szegény francia lány, aki eltűnt a hídról" c. áldozatot csináltak belőle. Akinek az érdekében az a rohadt magyar hatóság a kisujját sem akarja görbíteni (lásd párizsi tüntetés). Én nem várnám, hogy bárki előjönne ilyen előzmények után azzal, hogy "na de hát egy hülye picsa volt, aki óránként hívta a szüleit, és azért ivott mint a kefekötő, mert utálta magát azért, hogy ennyire a szülei irányítják, a vőlegényét meg ki nem állhatta" (bocs a szóhasználat és a sugalmazott képtelenségek miatt).

4. Na ez pontosan mutatja a haza sajtó állapotát -- a bulvárnak a 2 órás féléletidejű "hírek" kötik le a figyelmét, ott ne is keressünk valódi újságírót. Az olajmaffiás ügyekkel kinyírták vagy kiiktattásk az utolsó oknyomozó újságírókat is, úgyhogy aki volt, az is politikai szálakat szeretett bogozni mert a "másik oldal" azért tudott hálás lenni (feltételezésem). Egy szerencsétlen francia csaj ki a f@szt érdekel ilyen szinten ebben a végtelenül korrupt és cinikus világban?