rosszul. :))

 

ami nem jelenti azt, hogy ne kéne megcsinálni. én azt vallom, hogy nyugaton egy pedagógus el tudja tartani a családját, fent tudja tartani a kertes házát, taníttatja a két gyermekét, a két autót, és a feleségének sem kell feltétlen dolgoznia. ez lenne itthon is az ideális, és akkor nem a leghülyébbek mennének el tanítani (mert az okosok elmennek a multihoz, mint én is tettem, mert tanulékonyak, nyelveket beszélnek, keresett munkaerők), hanem az a szűk réteg, aki valóban jó tanár.

 

nem véletlen, hogy például japánban az óvodapedagógus képzés egyetemi szintű, míg itthon az egyik leglenézettebb felsőfokú végzettség, és én is tapasztalom, hogy bár nekem megvan a tanítói és az óvodapedagógusi végzettségem is, visszalépésnek tekintették, hogy én azt mondtam, hogy oviban szeretnék iskolaelőkészítősökkel foglalkozni. pedig szeretem csinálni, és a gyerekek is szeretnek, és azt hiszem, ez a legjobb visszajelzés. anyagilag amúgy tökmindegy, hol dolgozok, mert a kategória ugyanaz. (mondjuk eleve visszalépésnek tekintették azt is, hogy egyetemi végzettséggel tanítani akartam kicsiket..)

 

viszont azt hiszem, a pedagógusbérek megemelésével a pedagógus-szakma megbecsülését is elősegítenénk, mert tanítottam olyan helyen, ahol a diák körberöhögött, hogy mennyiért dolgozok, hetente többet keresett drogárusítással. más kérdés, hogya szívem szakadt meg, amikor az alföldi utcában láttam viszont... vagy a szőlő utcában.

 

azt felejtik el, hogy egy jó pedagógus a gyereket az egyetemre juttatja, és ez a munka bizony 3 évesen kezdődik el, az oviban. ott dől el, hogy a gyerek megtanul-e tanulni, és hogy szeretni fog-e tanulni, vagy sem. képzeld, engem a főiskolán is tanított az óvónénim... annyira jó volt.

 

a gyerekek meg egyszerűen élvezik, ha nagyon okos, nagyon felkészült a tanáruk. én is élvezem, ha lexikonnak használnak, és kérdeznek, kérdeznek, kérdeznek, mert ez az én agytekervényeimet is megmozgatja. szóval nem árt, ha csak a föle marad a pedagógusoknak. én például el szoktam mondani, hogy mi miért lesz jó a gyerekeknek. hogy azért beszélünk titkos nyelven (csak magánhangzókkal), mert egyrészt jó móka, másrészt az iskolában könnyen fog menni a szavak elválasztása. (látnod kéne, hogy ettől milyen felnőttnek érzik magukat!:-DD )  

 

és a jó pap is holtig tanul mintájára a jó pedagógus is holtig tanuljon, és meg kellene adni hozzá minden támogatást. szerintem egyáltalán nem lenne baj, ha valaki az óvodapedagógusságtól jut el mondjuk egy egyetemi katedráig, és úgy adja át a tudását a leendő pedagógusoknak. az lenne csak az igazi szamárlétra, és tapasztalat!

 

és nem utolsósorban ezzel egyidőben kéne az orvosbéreket is négyszerezni kellene, minimum, ha nem ötszörözni. igazán sokat tanulnak, és az lenne az ideális, ha soha nem látnánk őket, de sajnos betegség mindig is volt, van, lesz, és ha a legjobb orvosok kimennek külföldre, és ott kamatoztatják a tudásukat, akkor engem ki fog majd ellátni, ha beteg leszek?