Szívesen mondanám, hogy megvilágosodtam, de nem ez történt. Mire én születtem, már elgurult a fától az alma édesapám képében, aki kikérte magának az egészet, és nem fogadta el a jó kis földecskét a 6-os út alatt, amit vissza akartak neki szolgáltatni a rendszerváltás után. Hogy ő mitől gurult el, arra nézve hosszú családtörténeti adalékokkal kéne előjönnöm. Mindenesetre valamiért kora gyermekkorában berágott a katolikus egyházra, valamikor elsőáldozás és szerelembeesés között. Azt állítja, hogy a papok mind hazudnak, és emellett kitart azóta is. Az ő édesapja pedig egy kelekótya kémikus feltaláló volt, aki a nemzeti megváltó eszmékhez, valamint a család Habsburg-hű lojalista tradíciójához és enyhe fehérterrorista beütéséhez képest a műtrágyagyártás rejtelmeit és a természettudomány csodáit részesítette előnyben, dacára határozottan katolikus neveltetésének, és noha az apartheid Dél-Afrikájában végezte főmérnökként, nem sok nyoma van, hogy valaha hódolt volna főúri passzióknak vagy a modern jobboldal eszméinek.

De hol vagyok én egy Esterházytól? Vagy, for that matter, egy Dessewffytől? Minket még a felsőházból is kirúgtak, mikor a vagyontalan főurakat kiebrudálták 1886-ban.